PILÓTA

Szépirodalom / Versek (576 katt) kisjankó
  2015.05.11.

"Hölgyeim-Uraim!
kényszerleszállás"!
Menekülés az egyetlen cél.
Süvít a szél,
közel a vihar.
Életünk az egyetlen cél.
A motor forró,
robbanás lehet.
Leszállás az egyetlen cél.
Hiszünk magunkban,
erősek vagyunk.
Nyugalom az egyetlen cél.
Távol van a föld,
hiszem, elérjük.
Türelem az egyetlen cél.
Hisznek bennem,
hisznek magukban.
Bizalom az egyetlen cél.
"Tebenned bíztunk
eleitől fogva".
A hit az egyetlen cél.
Nem fogad a reptér,
nincsen ember ott.
A cél semmivé változott.
Csak bolyongok,
esoesezek,
ha nem fogadnak,
Cél nélkül elveszek.
Nincsenek kéznél,
a sztrájkolnak.
Nincs cél: fel nem szállnak.
Érték az ember,
érték a gép.
Őrizzük őket, az most a cél.
Didergünk, haj,
nincs kabátunk,
Cél: szerez a pilótabarátunk.
Van neki, van neki,
ki mondja, hogy nincs?
Zörög a tarsolyban.
Cél: a legnagyobb kincs.
Körözök tovább,
majd észrevesznek,
felhő robban,
az ég robban.
A csend most az egyetlen cél.
Cél, cél - céltalan,
térj magadhoz, kisfiam,
lám, lám - valahány
kiugrik az ablakán.
Nincsen veszély,
Zuhanok már lefelé,
Célom: az, mint mindenkié.
br, br, br - berreg a motor.
Jaj, jaj, elválok a babámtól.
kicsi pali - palkó
hallod-e, nó,
Fontos csak a mondanivaló.
Mondom, mondom, mondom
hallgasd meg, fontos,
Kitartással érek a célhoz.
Keringek, keringek
éppen eleget,
Célom az, hogy érjem el a földet.
Keringek, keringek
éppen eleget,
Cél: támadom a repteret.
Merek-merek-merek,
mindig visszatérek,
ha ellenségeim
Leszállni kényszerítenek.
Cél, cél - céltalan
itt vagyok most magamban.

Előző oldal kisjankó