Eső
Szépirodalom / Versek (1319 katt)
|
SiPI
|
|
2010.11.06. |
Esik az eső, kint a szabadban
Mossa a város szennyesét
Életet kelt minden halottban
Eláraszt mindent, mi kedves, szép
Halkan csörömpöl a fém párkányon
Itatja a kiégett föld füvét
Elcsodálkozok azon a szép látványon
Mikor mossa a fák szikkadt tövét
Valaki figyel a világ nagyítólencséjén át
De Ő fentről ezt nem értheti
Hogy a hűs víz hogyan mossa el a halált
A mozdulatlant miként élteti
Hajnali szerenádként hull alá a földre
Monoton csak kopog az aszfalton
Ahogy a hős szerelmes dalol a hölgynek
Melódiáját úgy játssza a kapukon
Majd ha egyszer eláll, s kisüt a nap végre
Minden virág örömmel, szikrázva néz az égre
Ha emlékezem, egykoron én is ilyen voltam
Most a Halállal táncolok, s majd összecsuklok holtan