ÉJSZAKAI JÁRAT

Horror / Versek (1093 katt) Torma88
  2015.02.20.

...Nézd! Róla beszéltem.
Ott az a kisleány...
Közben felém mutat,
De úgy teszek, mintha nem hallanám.

...Hiszen ez még gyerek!
Ó! Szegény kis árva...
S csak tűrök minden szót
Némán, fejet hajtva, a buszra várva.

...Az újságban láttam,
A szüleit megölték...
Én meg ordítanék,
Tisztán, teli torokból, hogy értsék.

Hagyjanak már békén!
Semmi közük hozzá!
De nem. Inkább hallgatok,
S így válik az egész egy néma pokollá.

Percek telnek el,
Nekem óráknak tűnnek.
Érzem, már nem bírom.
Elmémben vad átkok, szitkok gyűlnek.

Fel sem tűnik már,
Hogy a busz ajtaja zárul.
Szavaik egyre égetnek,
S lelkemben egy ismerős, sötét ajtó tárul.

És akkor...

Az Ő hangját hallom.
Halkan zsonganak...
Lágy szavak: Öld meg őket!
Hallod mit beszélnek? Gonoszak. Bántanak.

Igen. Őt ismerem.
Benne megbízhatok.
Már sokszor beszélt hozzám.
Akkor hallgattam rá, és most is hallgatok.

Félénken lépkedek.
Ott állnak mindketten.
Szipogva szólalok:
Elnéztem a járatot... és... azt hiszem eltévedtem.

Nyájasan mosolyog a két ostoba alak.
Ó, a lágyan zsongó szavak.
Öld meg őket!
Gonoszak.
Bántanak.

Előző oldal Torma88