Maszkom mögött
Ki az, kinek szemével látom
a világot?
Ki az, kiben zárulva nyílnak
az irányok?
Ki az, ki csendül belőlem, ha
ered a szó?
Ki az, kit bent érzek, de kívül
megfogható?
Ki az, kit kívülről látok néha,
s megriadok?
Ki az, akit elgyötör az élet,
mégis ragyog?
Kopp-kopp, dübörög maszkom mögött
az örök lakó,
Itt-ott megreked ereimben
a Fellobbanó;
Pezsdül, ha a Ki az-kérdésre
válasz sosem jő,
Mert a Válasz már egy süvöltő,
odaát-szellő...
...ki az? - és nyílik az ajtó,
hirtelen meglátom őt,
de huzat csapja be - huzat,
mit a gyötrőn szép lét szőtt.
