Beszélgetés az ALIEN-ről

Külvilág / Mozijegy (1094 katt) Lidércfény HQ
  2010.10.24.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2008/7 számában.

Amikor 2008 nyarának elején Kapitány felvetette, hogy a júliusi AKF fő témája lehetne az Alien, még nem gondoltuk, hogy mennyire szerteágazó is ez a téma. Ez csak akkor derült ki, mikor elkezdtünk róla beszélgetni, csak úgy. Ekkor jött az ötlet, hogy az interjú helyett felvehetnénk egy beszélgetést, amely az Alien-ekről szól. Így is tettünk, s ennek a jó másfél órás beszélgetésnek a kivonatát tesszük most közzé.

(A teljes beszélgetés podcast formájában letölthető a www.szentesinfo.hu/lidercfeny oldalról.)

Homoergaster: Mit jelent nekem az Alien? Nekem legelsősorban azt jelenti, hogy volt életemnek egy nehéz korszaka, amikor megpróbáltam tisztába jönni azzal, hogy mi a létezésem lényege. Ekkor a fantáziavilágból merítve kitaláltam magamnak egy megnevezhetetlen, arctalan szörnyet - Lovecraft hatására. Ezzel viaskodtam több éven keresztül. Ebben a háborúban úgy nézett ki, hogy vesztésre állok ezzel a kitalált szörnnyel szemben, és ekkor jött az Alien. Ez azért volt nekem fontos, mert egy váratlan szellemi bakugrással azt az arctalan, nem kitalált, mégis létező szörnyet behelyettesítettem az enyém helyére. Innentől kezdve nem vesztésre álltam, hanem sokáig egyenrangú felek voltunk, aztán pedig nyerésre. Nem tudom, mi történt volna, ha elvesztem ezt a háborút. Lehet, hogy már nem is élek. Nagyon komoly szellemi krízis volt, és az Alien (A nyolcadik utas a halál) - az első film - az engem ebből kihúzott. Megvolt a szörnyalak, tudtam mítoszt teremteni köré, megvolt a mítosz is, de magamnak is tudtam újat kitalálni. Több alakja volt, változtatta az alakját, tehát nem volt statikus a szörnyalak. Az Alien kultikussá vált egy pillanat alatt számomra. Az Alien nekem ezt jelenti, egy nagyon komoly krízis megoldását, ami egy szellemi gödör volt, amiből kihúzott, s ennek folytán nagyon komolyan rávetettem magam a témára. Beszereztem a könyvet, megnéztem ahányszor csak tudtam a filmet - akkor még a videó is hát hol volt még -, és megszereztem a moziplakátokat.

Ekkor a beszélgetés során kicsit elkalandoztunk, ugyanis András elmesélte, hogyan jutott hozzá az eredeti moziplakáthoz, milyen kalandos úton szerezte meg a filmet(ket) videokazettán, valamint szóba kerültek a képregények is, amelyek megjelentek az első film alapján (volt az eredeti színes, egy magyar srác által rajzolt fekete-fehér, és az egyik napilapban 3 kockánként), s melyik milyen volt. Megemlítettük a hangalámondásos videokazetták felejthetetlen hangulatát, és természetesen szóba került az Alien megálmodója, a svájci H. R. Giger is, illetve ezzel kapcsolatban András többnyire sikertelen Alien grafikái. Azután áttértünk a második rész kitárgyalására.

Homoergaster: Egyébként a második részről az a véleményem, hogy nagyon jó, de ez egy akciófilm. Millió idegen jön veled szembe, a fenyegetettség légköre megszűnt.

Zsadány: Az elsőben mennyit szarakodtak már azzal az egy darabbal, a másodikban meg kaszálják őket.

Homoergaster: Az elsőnek a légkörét az adta meg, hogy nem tudod, hogy hol van. A videó egy kicsit már lelőtte ezt a poént, de a moziban nem tudod, hogy mikor jön eléd, és nagyon rövid időre látod. A mozinak ez volt a varázsa, ott szólt nagyot ez a film. Nem a DVD-n, nem a videón, hanem a moziban, eredetileg. 1979-80-81 körül, mert ott ültél, és odafagytál a székbe már a kezdésnél a zenétől. Idegesítő, apró, kicsi dobpergés, és lassan tűnnek fel az űrben a betűk. Olyan csönd volt a moziban... Sajnos az újabb korosztály ezt már nem éli át. Ha nem lett volna az az idegesítő dobpergés, a légy zümmögését is lehetett volna hallani. Sok filmnek úgy alakult ki a kultusza, hogy az ember ott ült a moziban... Hiába mondtad, hogy te kemény legény vagy, amikor kijött az az "izé", akkor mindenki megpadlózott tőle a moziban. Egy tömegpszichózis volt a moziban.

Jimmy: Igen. Hiszen az volt a lényeg, hogy sokan vannak, nagy vászon előtt, dübörög a hangtechnika, nem pedig otthon, egy kis szobában, a tévé előtt.

TaileS: Igen, és együtt félt a moziban mindenki, egyedül.

Kapitány: Akkoriban ez egy rettenetes filmnek számított, ma már viszont csak egy könnyű SF-nek számít.

Zsadány: Most, ha valaki az új filmek láttán ezt visszanézi, akkor egy kicsit "hülyének" tűnik az egész. Ha valaki az új digitális effektekhez, meg ilyenekhez van szokva, és belenéz az Alien-be, akkor...

Homoergaster: Nevet rajta.

Zsadány: Hát nézi, és ott villognak mindenhol a pilácsok, meg minden az űrhajóban, és leütik az android fejét.

Homoergaster: A másik fontos az, hogy akkoriban nem voltak még olyan gyorsak a filmek, mint most. Ha régi filmet nézel, akkor lehet, hogy az is idegesít, hogy nem olyan a tempó, mint amit megszoktál. Az Alien még lassú.

Zsadány: De ez előnye is tulajdonképpen, hogy váratott, mert kivárta a megfelelő pillanatot, amikor éppen nem számítasz rá, vagy amikor már pattanásig feszül a dolog. Én akkor láttam először az Alient, mikor suliban technika óránk volt, de a tanár nem volt ott. Egy srác mondta, hogy akkor nézzük meg. Nekem fogalmam nem volt, mi van a filmben. Szépen besötétítettünk mindenhol, tv, vhs, benyomtuk, és elkezdődött. Nappal volt, de összefostam magam. De hát ötödikes voltam... talán.

TaileS: Én is tévén néztem meg. Valamikor adták még régen a tévében, és volt egy piros, fekete-fehér tévénk. Tesóm mondta, hogy ne nézzem meg, de megnéztem, ráadásul éjszaka.

Zsadány: Jó pár évvel később megnéztem megint, miután bejöttek ezek a tömeggyártott filmek, de akkor már nem volt meg benne az, ami először, aztán unalmas is lett.

Jimmy: Nekem az első élményem, ami ezzel kapcsolatos, talán hetedikes koromban lehetett. Igazából nekem az osztálytársaim által vált ismertté, mivel riogatták egymást, meg engem, meg mindenkit. Hogy ez a film ez milyen, ez borzalmas, de nagyon jó, meg kell nézni! Megmondom őszintén, akkoriban eléggé félős voltam, így el is rettentettek tőle. "Nézd meg, nézd meg, van benne ilyen jelenet, meg kieszi magát az ember hasából az Alien, és az mekkora jó!" Én meg nézem, hogy "Aha, biztos igazatok van, ezt se fogom soha megnézni." De beletették a fülembe a bogarat. Évekkel később, amikor már középiskolás voltam, akkor láttam először tévében. Beleszerettem. Nem mondom, hogy megvolt az a moziélmény, mind neked András, vagy másnak, vagy hogy letaglózott, de mindenképpen megfogott. Nekem akkor nem is tűnt lassúnak.

Kapitány: Érdekes egyébként, hogy mai szemmel nézve a könyv is lassúnak tűnik. Tehát nem csak a film, hanem a könyv is sokkal lassabbnak tűnik, mert szépen elidőzik a részleteken, de ettől jó.

Homoergaster: Foster úgy írta meg a könyvet, hogy eltolta a filozófia irányába. Tehát az előzmények, a felvezetés, az egész háttere jobban ki van dolgozva, mint az akciórész, amit a filmből ismerünk.

Kapitány: Konkrétan akciórész nem nagyon van a könyvben. Inkább rettegés. Először az, hogy megtalálnak valami olyat, ami számukra ismeretlen, aztán pedig félnek tőle. Viszont vannak benne olyan részek, amelyek a későbbi könyvekkel nincsenek összhangban. Gondolok itt arra például, hogy a második részben nem nagyon derült ki az, mit esznek az Alienek. Az első részben voltak olyan részletek, amikor arról volt szó, hogy megtalálta a hajó raktárát, kinyitotta a konzerveket, kiette a tartalmukat.

Homoergaster: Illetve van egy nagyon fontos jelenet benne, ami a rendezői változatban benne van, de az eredeti mozifilmből hiányzik. Amikor Ripley a film végén menekül, és megtalálja - asszem - Dallast begubózva, s már benne is van egy Alien. Tehát az Alien képes arra, amire az egyes trópusi békák, hogy nemváltó, illetve önmegtermékenyítő.

Kapitány: Ugyanez a motívum megjelenik később az AVPR-ben is. Ott is van olyan Alien, amely képes tojást rakni az emberekbe.

Homoergaster: A hangyák is képesek erre, hogy képesek menet közben átalakulni királynővé. Ha nincs más mód, akkor a túlélés ezt diktálja. Innen vették.

Kapitány: Viszont a Bolygó neve halálban, illetve a kiegészítőkben mindig úgy adták elő, hogy van egy királynő, amelyik tojásokat rak és így szaporodnak.

Jimmy: Igen, ott szépen fel volt építve az a rendszer, hogyan szaporodnak. S akkor szerintem itt elkanyarodhatunk oda, hogy az Alien maga, úgy ahogy van, a tökéletes organizmus.

Homoergaster: Igen.

Kapitány: Messze nem biztos ez, inkább egy biológiai fegyver. Nem tökéletes, hiszen lelőhető pl. egy impulzusfegyverrel is.

Homoergaster: Az Alien egy élősködő életforma, hisz élősködik az emberen is. A társaság filozófiája az, hogy ez nekik azért kell, mert biológiai fegyvernek akarják használni.

Kapitány: Nem feltétlenül. Van egy kiegészítő, amiben kitérnek erre. Abban van egy úgynevezett szuperpempő, amiből az Alienek az erejüket nyerik. Az emberek rátaláltak egy fészekre, és ők onnan nyerték ki. Olyan hatása volt rájuk, hogy egy tengerészgyalogos, aki még a kiképzést is alig bírta végigcsinálni, benyomott egy adag pempőt, majd nyolc társa rátámadt, az meg egymaga szétverte őket. Megzakkant, neki akart menni a parancsnokának, aki lelőtte egy rakétavetővel, így bírták leállítani.

TaileS: Én az egyik képregényben olvastam, hogy kifejezetten katonákat akartak belőlük (az Alienekből) csinálni, az is a Földön játszódott. Valamit raktak a fejükre, végül egy élte túl, de az is visszament a fészekbe, és tudta, hogy a többiek is ezt akarták. Aztán ráborultak és megették.

Jimmy: Visszakanyarodva a tökéletességhez egy picit, nem vitatom, hogy fegyverekkel vagy akármilyen fizikai behatással tömegesen lehet őket irtani, viszont a biológiai felépítését nézve én azon a véleményen vagyok, hogy az tökéletes. Lehet, hogy pont a filmek kapcsán mindenki úgy gondolja, hogy ez egy legyőzhető szörnyeteg. Mit akarnak ezzel, miért tökéletes ez? De ha önmagában tekintjük, akkor azt kell látnunk, hogy az, hiszen szilícium alapú, kaptár szemléletű, ahogyan szaporodik. Azt is figyelembe kell venni, hogy saját magától genetikailag mutálódik. Hiszen a harmadik részben egy kutyából kel ki, abból DogAlien lett. Amikor emberből kel ki, akkor egészen emberszerű formát vesz fel.

Homoergaster: Tehát a saját genetikáját megtartva alkalmazkodik a gazda felépítéséhez.

Jimmy: Azért mondom, hogy ilyen szempontból hol találsz még egy ilyen lényt, ami élősködő, kaptár szemléletű, alkalmazkodik a környezetéhez is, meg ahhoz a DNS-hez, amiből kifejlődik. Egyébként is szilícium alapú, az megadja neki azt az irtózatos kemény páncélzatot, ami van neki. A hőfoktűrése az olyan szinten van, hogy képes hirtelen nagy hőmérsékletváltozást kibírni.

Kapitány: Viszont egyedileg buták. A királynő nélkül nem sokat érnek.

Homoergaster: Egy pillanat! Ez sem igaz, mert az Alien nagyon jó problémamegoldó. Emlékezzünk vissza az első részre, amikor már mindenki meghalt és Ripley megy be a mentőkabinba. Az idegen megérzi, valahogy megtudja, hogy itt most oda kell menni. Az idegenek problémamegoldó képessége igenis nagyon jó, tehát nem buták.

Jimmy: De ettől még nem intelligensek.

Homoergaster: Nem azt mondtam, hogy intelligens, azt mondtam, hogy kiváló problémamegoldó.

TaileS: De a problémamegoldáshoz kell valamennyi intelligencia.

Zsadány: Például a negyedik részben, mikor be vannak zárva egy helyre hárman. Ketten megegyeznek, hogy szétszedik a harmadikat, a leggyengébbet, és így kiszabadulnak.

Homoergaster: Az idegenek akkor buták - tömegpszichózis esete -, amikor rajban vannak. Mert akkor van egy akarat, a királynőé és slussz.

Zsadány: Egyébként sokkal kevésbé gátlásosak is, mint az ember.

TaileS: Nem szeret, nem utál, csak túlél. Tökéletes.

Jimmy: A faj túléléséért küzd, nem a saját túléléséért. Nem tudom, behozhatjuk-e azt a szálat, hogy lényegében összehoztak két univerzumot. Az Alieneket összehozták a Predatorokkal. Csak oda akarok kilyukadni, hogy a Predatorok hobbiból vadásztak az Alienekre.

Homoergaster: Bevallom őszintén, hogy engem az első impulzus akkor ért ez ügyben, amikor - még a VHS korszakban megszereztem a Predator második részét. Megláttam a végén a koponyát, és néztem: "Ez az?" Vissza kellett tekernem háromszor a szalagot. "Ez tényleg az? Tényleg az."

Kapitány: Ha már tökéletességről beszélünk, akkor a Predator sokkal inkább tökéletes.

Homoergaster: Először nagyon tetszett a dolog, hiszen az Predatorok közt is van két egymással szemben álló klikk. Az egyik elítéli az emberre való vadászatot, ezért az Alieneken gyakorol, a másiknak viszont nincs ilyen aggálya, más a hozzáállása. De úgy érzem, hogy a képregényeket kivéve mára ez a szál kifulladt.

Ekkor kicsit kitértünk az Alien filmek címeinek elnevezésére, elmosolyogtunk a kor miliőjének igényei szerint kialakított magyar címeken, és a korabeli marketing szakemberek munkáján. Végül eljutottunk az Alien harmadik részéig.

Homoergaster: A harmadik rész lehetett volna igazán folytatása az elsőnek. Tudom, hogy először egy olyan fiatalember kapta meg a forgatókönyv-vázlatot, illetve a megbízást, aki furcsa stílusú reklámfilmeket forgatott. Nagyon lelkes volt, az első részt vette alapul, és egy gótikus, misztikus hangulatú filmet akart csinálni. Nyomasztó, lassú, legalább három órás filmet tervezett. A stúdiók azonban ezt leszavazták, elvették tőle az egészet, átíratták a forgatókönyvet. Még nyomokban így is fellelhető az elképzelése.

Jimmy: A helyszíneken látszik. Például amikor az egyik szereplő takarít egy nagy szellőzőventillátort, illetve annak a nyílását. Az Alien meg kijön egy mellékjáratból és elkapja.

Homoergaster: De a film légköre is olyan, csak ez egy szerves egészet alkotott volna, de belenyúltak, szétszedték, ezért több kisiklás felfedezhető a filmben. Ugyanazt a feszültséget próbálják megteremteni, mint az első részben, és nem sikerül.

Jimmy: Itt is megvan az, hogy viszonylag kis helyen vannak, ugyanúgy az első részben is ott voltak az űrhajóban, ott sem mozoghattak túl sok irányba. A rabok sincsenek már olyan túl sokan, éppen el tudják látni a saját szükségleteiket. Miközben rátalálnak az űrhajóra, várják az utánpótlást. Híján vannak a dolgoknak, s még erre jön rá, hogy ott van az az egy darab Alien, mint az első részben, az üldözési jelenetek nagyon hasonlóak, csak valahogy mégsem ugyanaz a hangulat.

Homoergaster: Egy probléma van még vele, mégpedig az Alien kivitelezésével. Az elsőben bábot mozgattak, beöltöztették a színészt, és beleillett az egész film ritmusába. Itt van egy kis ritmikai probléma, ugyanis az Alien harmadik részénél nem tartunk a digitális korszaknál. A digitális forradalom előtt voltunk nem sokkal, és az Alienen sokszor látszik, hogy trükk. Amikor azt mutatják, hogy gyorsan mozog az Alien, vagy amikor közel van.

Zsadány: Túl világos az egész. Van pár rész, ahol túl világosan mutatták. Az egyesben meg az volt, hogy minden baromi sötét volt, és a franc látta azt, hogy végül is mi volt.

Homoergaster: Valószínűleg azért, mert a stúdiók beleszóltak, meg a legutolsó Mr. X. is. Egy ilyen film megalkotásához egy kicsit kattant emberekre van szükség, nem olyanokra, akik a pénzügyeket nézik.

Jimmy: Egy ember kell, aki irányít, és megmondja, hogy ezt így fogjuk csinálni, azt úgy fogjuk csinálni, mert akkor lesz egységes a film.

Homoergaster: És így jön a képbe a negyedik rész, ami azt kell mondjam, nem is kell beszélnünk róla, annyira rossz.

Jimmy: Az borzalmas a negyedik, én azt nem is tartom Alien filmnek.

Homoergaster: Nekem az a véleményem, hogy próbálták összegyúrni az összes Alien esszenciát, katasztrofális sikerrel. Mert egyrészt egy francia rendezte, aki francia módon szemlélte ezt. Másik pedig az, hogy csomó francia arc szerepelt, akik ismeretlenek voltak. Egyetlen ismert karakter volt, a Ripley. A legnagyobb probléma az, hogy hogyan támasztják fel az egyedeket. De az embernek, azért, mert benne van egy élősködő, még nem változik meg a genetikai struktúrája. Vagyis ha az embertől vett vérből klónozzák, nem lehet benne az élősködő, és mégis benne van. Eleve a kiindulási pont hamis.

Zsadány: Asszem nem ez volt teljesen, hanem összekozmálták az Aliennel együtt, és abból a törmelékből ügyeskedték ki a dolgot. Legalábbis nekem ez jön vissza.

Homoergaster: Ráadásul Ripley a harmadik rész végén úgy hal meg, hogy beleugrik a forró ólomba. A negyedik rész eleve hibás, és addig nem tűnt fel nekem sem, amíg Rudi nem mondta. De nekem azért nem tűnt fel, mert én könyvben hamarabb olvastam, és a könyv nagyon jó. Szépen meg van írva, jók a motivációk, még az idegen királynő gondolatait is elmeséli. Ez egy szuper folytatás lenne önmagában, ha nem a film lenne, tehát a film nélkül, önálló kötetként nagyon klassz lenne. Szerintem ezért fogadtam el a filmet, ezért nem merült fel bennem ez a probléma. Egyetlen egy színész játszik jól a filmben, és ez Sigourney Weaver, de ő is csak azokban a részekben, amikor nem teljesen emberi módon játszik.

Jimmy: Van Ripley-nek egy furcsa erotikája a negyedik részben. Most ezt nem minősítem, hogy jó, vagy rossz, mert ez így van, de...

Homoergaster: Bizarr.

Jimmy: Bizarr. Igen. Lényegében szeretkezik az anyakirálynővel a film vége felé. Meg amikor az Alienekre gondol, amik tulajdonképpen ott az űrhajón a saját leszármazottai, kvázi fiai, lányai...

Homoergaster: Úgy is beszél róluk, mint a gyerekeiről. Amikor tapogatni kezdi a mellkasán a vágást. "Kivették belőlem a kisbabám." Szerintem akkor bizarr, erotikus és furcsa. Olyan, mint egy absztrakt műalkotás; ez a rész.

Zsadány: Csak az a baj, hogy a többi színészi teljesítmény mellett ez hülyén veszi ki magát.

Homoergaster: ő elviszi, és megpróbálja a hátán vinni a filmet, de nem sikerül.

Zsadány: Csak ez így túlerőltetettnek tűnik a többi mellett.

Homoergaster: Sigourney Weaver tulajdonképpen ezzel a filmmel futott be, az első résszel, s a színésznőnek ez a furcsa erotikus kisugárzása, ott, abban a filmben alapozódott meg, mégpedig szerény véleményem szerint annál a jelenetnél, amikor a végén, az űrkabinban öltözik a szkafanderbe. A film előző jeleneteiben egy kicsit idegbajos fruskának látszik, a film végére pedig egy erotikus nő lesz belőle.

Kapitány: Viszont a második részben ezt érdekesen viszik tovább, amikor targoncás lesz gyakorlatilag. Amikor rakodógépeket vezet, vagy a végén, amikor beül a rakodóba.

Jimmy: Igen, ott már keményebb, picit macsósabb.

Homoergaster: Ott is a rendezői változat az, ami több mindenre magyarázatot ad. Az eredeti mozifilmben sok minden maradt homályban, nem értettük. A regénynek és a rendezői változatnak is utal földi szálakra, de az eredeti moziváltozat az nem, mert elkezdték gyorsítani a filmet, és ezeket kihagyták. Amikor nézegeti a holovideón a lányának az öregkori arcát, aki a Földön maradt, ott még visszajön néhány pillanatra a régi Ripley. Utána egy picit előveszi a régi, idegbajos fruskát, meg egy szomorú, megtört valaki lesz, addig a pillanatig, amíg akcióba nem lép. Amikor beköszönt a baj, akkor átmegy macsóba. Onnantól kezdve ő a csapat lelke.

Kapitány: Amikor átveszi a harckocsi vezetését.

A beszélgetés itt kicsit átterelődött a könyvekre, képregényekre, illetve arra, melyik rész van topon, az összes közül. Szóltunk néhány szót arról is, hogy miért és miként viszonyul Ripley az androidokhoz, illetve hogyan lehetséges Bishop megalkotása, amikor az azt feltaláló tudóst az AVP-ben megölik... Szóba került az a klisé is, amikor mindig kis csapatokat küldenek, s akik rendre megjárják.

Jimmy: Előbb szóba került, és ez a filmekben is ugyanígy van, hogy kis kommandós csapatokat küldenek olyan helyekre, ahol nyilvánvalóan tudják, hogy rengeteg Alien van. A társaság (Weyland-Yutani) az én úgy tudom, hogy mindenképpen akar magának (s a negyedik részre meg is szerzik) Alien példányokat. Nem azért küld kis csapatokat, hogy elkapják őket, aztán odamennek egy nagyobb csapattal, akik kihozzák a "kicsiket", bennük az Alienekkel?

Kapitány: Egyébként, hogy ha belegondolsz, a Csillagközi invázióból tudjuk, hogy azzal sem feltétlenül járunk jobban, ha elküldünk egy 300 ezres hadsereget. Tehát lehetséges, hogy egy kisebb kommandónak nagyobb esélye van. Nem legyőzni akarja őket, hanem példányt szerezni.

Jimmy: Erre akartam kilyukadni, igen. Nem akarják őket legyőzni.

Kapitány: Mert hogy ha le akarnák őket győzni, és tudják, hogy ezen a bolygón vannak, akkor egyszerűen megszórják hidrogénbombával és kész.

Jimmy: Igen, nem kell feltétlenül atomhoz nyúlni. Már ma is léteznek fúróbombák, lemennek akár 30-40 méterre és ott robbannak fel.

Zsadány: Csak nem biztos, hogy az eredményes, mert hogy ha felrobbantják, szétszórják őket, az űrben úgyis megmaradnak. Aztán ha egyszer landolnak valahol...

Homoergaster: Igen, ez most így jól illeszkedik a rendszerbe, de az az igazság, hogy valójában nekem az a gyanúm, hogy a filmekben azért mennek ilyen kis kommandók, mert kevesebb statisztára szánnak pénzt, egyrészt, másrészt pedig az a helyzet, hogy ha sok kommandós lenne, akkor abban mi az izgi? Néhányan vannak, azokat pusztítják és kész. Ez egy sablon, amin nem tudnak túllépni.

Kapitány: Ledobhatnának egy páncélos hadsereget, ami a földbe tiporja az Alieneket.

Homoergaster: Egy csomó droidot is oda lehetne küldeni.

Kapitány: Van olyan könyv, amiben droidokat küldenek. A földi technika egy mellékszálban már áll olyan szinten, hogy harci droidokat küldenek. Nem is tudják, hogy azok nem emberek, pontosabban van, aki nem tudja róluk, hogy nem emberek. Abban van az, hogy az egyik csaj beleszeret...

Homoergaster: Igen! ...egy kommandósba, és kiderül róla, hogy droid, mikor elveszti a... Khm.. elszáll, életben marad, mert droid. Folyik belőle a fehér izé. A csaj meg teljesen kész van.

Kapitány: Az a poén, hogy a többiek tudták, hogy azok robotok, csak annyira természetesnek vették, hogy nem is mondták neki, hogy igen, ez egy robot. De ugyanez megvan a második részben is, amikor Ripley megdöbbent, hogy Bishop az android, a többiek teljesen természetesnek vették.

Jimmy: Lezárásképpen nem is tudom, hogy mit mondhatnánk...

Homoergaster: Talán azt, hogy élményspecifikus a dolog, mindenkinek, szubjektív. De azt, hiszem, abban megegyezhetünk, hogy a teljes sorozatot, ha egy komplex univerzumnak vesszük, akkor az Egyes, a Nyolcadik utas a halál...

Jimmy: Az Az Alien.

Homoergaster: Az Az Alien. A többi, az vagy Alien, vagy éli, vagy nem éli, de ez az a film amiben ott van az egésznek a légköre, ez az a film, ami Film, a többi az csak mozi. Pattogatott kukoricával, kólával. Ez az a film, a Nyolcadik utas a halál, amelyik alatt dermedt csend volt a moziban, nem csörgött senki a zacskóval, hanem rémülten, zsibbadtan figyelte a vásznat. Ez az a film.

Előző oldal Lidércfény HQ