Ha elszáll a kékmadár...

Szépirodalom / Élet-halál (1009 katt) Jártó Róza
  2014.09.08.

Van még valami, mit el kell mondani.
Nem szabad mindent a szívben tartani.
Ha elhallgatom, nem is tudhatod,
Mit is gondolok, mit is kérek,
Bármit is mondok, más, amit érzek.
Újra bejárjuk együtt a végtelent,
Ami az életből nem csak képzelet.
Futunk a réten, nézzük a csodát,
Amit az illattal viszünk tovább.
Láttunk kis őzet, mókusokat,
Szemtelen kis élet koldusokat.
Mennyi kacagás! Sok villanás!
Ezt adta az élet, öleld most át.
Szorítsd magadhoz és vidd át nekik,
Vidíts fel evvel a túlparton valakit.
Ha majd a holdvilág rád szórja sugarát,
Indulj lassan el a végtelenen át,
Tudod, az út vége ott vár valahol,
Ott vár a jó, hol a hárfa hangja szól.
Mondd el nekik, én is jövök,
Van még dolgom, de sietek.
Nélküled én se várok soká.
Indulj édes, és várj ott reám!

Előző oldal Jártó Róza