Vidd el, drótmadár
Szépirodalom / Novellák (1322 katt) | T. Bálint |
2014.06.24. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2014/6 számában.
Vidd, drótmadár, a kőbe vésett üzenetet, hogy szörnyű az élet! A régi szerelem fekélye még bennem él. Ráfonódik a karomra, mint holmi ocsmány kígyó, és feltépi a vénámat, mérgét belém csepegteti. A vér szerteviszi a halált, ami végül az agyamba ér. Megfeszít a szomorúság. Csak egy menekvés van, a bódulat, ami felidézi az letűnt örömöt és csillapítja a fájdalmamat, de feloldozást nem ad.
Előző oldal | T. Bálint |
Vélemények a műről (eddig 1 db) |