Szívembe fúródott gondolat
Miért lágy-e ének?
Ha hallom, miért nem félek?
Mikor szívemet karcolja lassan,
Az esti csendben is hallom hangosan.
Igen, az ártatlan gondolat
Olykor sok bajt okozhat.
Érdekes, de mégis titokzatos,
Étel ez, mely ettől finom és zamatos.
Van, amikor gyakran keserűnek érzem,
De kell nekem, ezért folyton kérem.
Hasonló az almában lévő kukachoz,
De számomra megnyugvást hoz.
Bennem fészkel ez a valami,
Érzem, védik őt a múlt árnyai.
Tekereg egyre mélyebbre,
Nem tudom, a holnapot megélem-e.
