Ha egy UFÓ -ban születtem volna...

A jövő útjai / Novellák (1513 katt) istefán
  2013.12.06.

Ha egy UFÓ-ban születtem volna...

Akkor ma nem ilyen helyes kis emberformám lenne, hanem ki tudja, milyen háromdimenziós alakot öltök magamra, avagy skatulyába zárva, doboz formám lenne, egy szép kis kocka fejjel megtoldva, természetesen csak úgy, ha azt egy kocka kalitkába zárták volna. Mert ha nem szabtak volna kereteket alakomnak, akkor bizony csak a Jóisten tudja, mivé leszek, ha az űrben, a súlytalanság állapotában érem el a kamaszkort.

Állítom ezt a novoszibirszki technológiai központ kutatásaira és állításaira támaszkodva, ahol a súlytalanság hatását tanulmányozva nagyon sok érdekes dolgot fedeztek fel.

Rájöttek például, hogy ilyen állapotban egyszerűbb a háromdimenziós testek kialakulása, nem lévén gravitáció, egyszerre minden dimenzióban terjednek. Ezért, ha azt akarja valaki, hogy egy test valamilyen alakot felvegyen, akkor azt egy előre megtervezett formába kell belezárni, mert ha nem, akkor olyan lehetetlen külseje lesz, mint azoknak az űrmanuszoknak, akik néha-néha a földre tévednek.

Természetesen ez csak a szilárd testekre érvényes, mert a folyékonyak a súlytalanságban már nem fogadnak szót. A víz például ott nem akarja felvenni az edény formáját, amibe beletöltjük, jobban mondva bele se tudjuk tölteni, mert akaratos lesz, mintha ördög bújt volna belé, és olyan jópofán viselkedik, hogy az embernek végigfut tőle a hideg a hátán. Nem a vízi ördögtől futkorász a hideg, hanem attól, hogy micsoda elképesztő új tulajdonságokat kaphatnak az anyagok, ha nincs tömegvonzás. Ugyanis a kutatóintézet másik állítása szerint a súlytalanságban az emberi szervek növeszthetők, miközben teljesen más tulajdonságokat kapnak.

- Na, ez osztán bead a Viagrának, a hajnövesztő, meg egyéb ilyesfajta szereknek! - gondoltam, hiszen, ha kifejlesztik a technológiát, senkinek nem kellenek már pasztillák. Csak bemegy az ember egy kicsit vakációzni egy súlytalan szanatóriumba, ott aztán megnövesztik neki azt, ami kicsi, vagy nincs neki, megkeményítik, ami elpuhult, a hájából izmokat varázsolnak, és sok ilyen hihetetlen dolgokat művelnek, melyektől úgy átváltozik, hogy amikor hazaérkezik, az asszony azt se tudja, hanyatt vágódjon-e, vagy négykézlábra ereszkedjen ámulatában.

Ezt csak én gondoltam, hogy bizonyára így lesz, mert efelől nem nyilatkozott senki, de annyit már elárultak, hogy higiéniai szalvétából glükózt lehet előállítani az űrben, ami szerintem nem semmi! Hiszen ezzel egy új bizniszbe lehet kezdeni, nem is kell hozzá nagy befektetés, csak szépen gyűjtögetni kell az elhasznált budipapírt, és majd alkalomadtán, ha megjelennek az első súlytalanságban lebegő gyárak, nyersanyagként eladni nekik jó pénzért.

No, de ne szálljak el nagyon, hanem lássuk, mi a helyzet a szervnövesztéssel, itt egy kicsit homályosak a dolgok (legalábbis számomra), mert nem tudtam rájönni, hogy ezek miként növeszthetők. Nem derül ki ugyanis, hogy miként növelik őket úgy, hogy rajta vannak az emberen, avagy csak egy szál magukban is nevelhetők. Mert ha hitelt adok a nyilatkozat azon részének, mely szerint élő és teljesen új tulajdonságú szervezetet lehet előállítani, ha nincs gravitáció, akkor feltételezem, hogy gyerekjáték egy kész szerv felnevelése, leválasztva azt a testről.

Ez jó hír annak, akinek szüksége van egy szervcserére, de rossz annak, akinek kisgyereke van, hiszen ezután kétszer, sőt háromszor jobban kell vigyázzon rá, nehogy valamelyik emberi szervkereskedelemmel foglalkozó maffia elrabolja. Habár ki tudja? Meglehet, csak kis egereket kell majd tenyészteni, ezek szerveit súlytalan állapotban nevelgetni, és emberi tulajdonságokkal felruházni, ami aztán bead a ma virágzó üzletnek. A Kínából ma aránylag olcsón beszerezhető, de mégis méregdrága, cserére kínált emberi szerveknek az ára szabadesésben zuhan alá, senki nem kell sorba álljon, ha új szívre, vesére, vagy bármilyen új belső részre van szüksége. Olyan bő választék lesz majd ezekből, akár ma a kínai és majdnem eredeti „Adidasból”.

Itt megint félrecsúsztak egy kicsit gondolataim, és csak úgy magamban (nehogy felköltsem az asszonyt, mert ettől zsörtölődős lesz) azon morfondíroztam, hogy vajon eredetiek-e ezek a ma kapható kínai szervek? Ők vajon nem próbálkoznak ilyen súlytalanságban elkövetett kísérletekkel? Csak lehet, hogy nem dicsekednek el vele, és valójában nem is emberszívet árulnak, hanem kismalacét, amit valamilyen titkos laborban, vagy űrhajón (ahova semmilyen hatóság keze el nem ér) emberivé tuningoltak. Ugyanis az orosz tudósok akként nyilatkoztak, hogy kint az űrben egy röppályán, mesterséges úton még valami emberfélét is össze lehet hozni. Igaz, ezek nemigen hasonlítanak az emberre, és igazi kozmikus jövevényeknek néznek ki, ha túl vannak a kamaszkoron, de nem kell megijedni tőlük, mert nem marslakók, csak súlytalanságban gyakorolt mesterséges emberi szex eredményei.

Ne féljetek hát, barátaim, az ufóktól és lakóitól, mert lehet, nem is olyan nagyon azonosíthatatlan mindenik repülő csészealj, és a benne lévők sem idegenlégiósok, csak nincs rájuk írva, hogy: „made in...”, ugyanis az EU szabványok nem mindenhol érvényesek!

Előző oldal istefán
Vélemények a műről (eddig 2 db)