Paranoid android

Szépirodalom / Abszurd (932 katt) Barnás Márton
  2010.09.26.

Klaus Molotov (akit ismerősei csak Udonak hívnak) különleges képességekkel rendelkezett. Éppen betöltötte huszonötödik életévét, mikor Jennyt (teljes neve: Jenny Fair) elcsábította (magyarán leitatta, és megdugta) – a maga módján (inkább megerőszakolta?). Jenny magához tért. Mi történt, kérdezte Molotovot. Beporoztalak, mondta a fiú. Mi van, kérdezte a lány. Telibe basztam a méhedet, kiabálta Udo. Ekkor Jenny megátkozta Klaus egész családját. Például ilyet mondott neki, hogy: Szüljön anyád sünt! Durva, ugye? Kilenc hónap múlva Heather (Molotov anyja) egy sünnek adott életet. Molotov nem ijedt meg. A sünhöz fordult. Kedves sün, mit kér azért, hogy elhagyjon minket, kérdezte Udo. Pénzt, vagy paranormális képességeket, kérdezte a sünt. A sün a paranormális képességeket választotta, és elment Las Vegasba kaszinózni. Fiam, nincs benned szeretet, mondta Klaus apja, Hans, mikor megtudta, mit tett Molotov. És sohasem volt, tette hozzá. Ezt Klaus is sejtette. Lehet, azért nem volt benne szeretet, mert már két hónaposan Magyar Fórumot olvasott. Tudta, hogy valaki kitépte, megette a szívét, és elküldte az Alpokba síelni. Azt csak később sejtette meg Klaus, hogy a tettes talán kedvenc unokanővére volt, akivel később szép, komoly, mély, és abnormális kapcsolata volt. Három évesen egy ágyban feküdt tíz éves unokanővérével. Jól érezték magukat, egymást. Megölelte, meg is simogatta őt kedvenc unokanővére. Klaus tudta, hogy ez volt a legszebb kapcsolata embertársával, ez volt unokanővére legbensőségesebb megnyilvánulása. Azt is tudta, hogy nem tart örökké az az alkalom, az a kapcsolat, és később nem akar már tudni a lányról. Minél előbb be kell fejezni a kapcsolatot, hogy később (kb. tíz év múlva) ne fájjon annyira. Tudja, Udo, ha szeret valakit, le akar feküdni vele. De én nem feküdhetek le magával, mert maga az unokaöcsém, mondta Klausnak kedvenc unokanővére. Molotov tudta, hogy ez esélytelen kapcsolat kettejük között. Egyébként is, unokanővére akkor már régóta a huszonöt éves Marco Polót szerette, Molotov pedig a tizenhárom éves Kate Winsletet. Kapcsolatuknak gyorsan vége lett, de a szó legfontosabb értelmében örökké tartott, viszont Klaus így nem lehetett boldog, és belepusztult. Legalább egy picit boldog lehetett unokanővérével.

Klaus Molotov öt éves volt, mikor felállította Thom Yorke szobrát háza udvarában. Minden reggel leborult előtte, imádkozott hozzá, és még néhányszor keresztet vetett, a The Bends című albumot hallgatta. Aztán elvonult a világ éhes tekintete elől. Molotov kikapart szemhéja mögül egy kolostort, ahol Immanuel (filozófus) A tiszta ész kritikája valamint Soren (filozófus) Félelem és reszketés című alkotását olvasta. Ha volt néhány felesleges perce, nézte, ahogy a felhők a földre zuhannak, vagy éppen ellenkezőleg: a földről az égbe zuhannak.

Klaus hat évesen visszatért a szüleihez, akik iskolába íratták. Első osztályban volt egy osztálytársa, Josephine, aki vak volt, és nem volt csúnya. Klaus beszélgetett osztálytársaival, hogy vak lányokat kellene dugniuk. De miért, kérdezték a fiúk. Azok legalább hálásak, mondta Molotov. ezután hosszasan szeretkezett Josephine-nel, de ez persze nem volt igaz, Josephine pár nap múlva meghalt. Találkozott a szentendrei láncfűrészessel, aki levágta karjait, lábait, és Josephine elvérzett. Klaus meg sem simogatta őt. Apja, Hans ekkor mondta neki először, hogy nincs benne szeretet. De Udo ekkor már tudta, hogy nem csak akkor a tiéd egy nő, ha magadévá teszed. Josephine az övé volt, és ő Josephine-é. Annak ellenére, hogy egyik tanárnője leszopta őt, később pedig arra kérte Klaust, hogy hagyja el szüleit érte, és a tanárnő magába rántotta Molotovot. Klaus a szüleivel maradt, bizonyítványa kitűnő lett. Fiam, mit kérsz a kitűnő bizonyítványért, kérdezte Heather. Három piros pingponglabdát, mondta Udo. Megkapta. Másodikban is kitűnő lett a bizonyítványa. Szüleitől megint három pingponglabdát kért. Megkapta. Mindig megkapta a labdákat. Közben tíz évesen haverjaitól kapott egy bivalyerős spanglit. Elszívta és ütős volt az anyag. ivott is rá valami vodkát. Tíz évesen beszívva teljesen másképp látta a világot, és önmagát. Kate Winsletet szerette, de a nő nem is tudott Udo létezéséről, szerelméről. Udo kedvenc unokanővéréről sem tudott semmit, pedig az elmúlt években csak a lány volt igazán jó hozzá, de jobb, ha elfelejti őt, és ő is Udot. Talán már sikerült is. Molotov tizenkét évesen már heroinon élt, és puszta kezével operált sikeresen például daganatos betegeket. Mindenki szerette őt, ő viszont nem tudott szeretni. A halottait szerette, Kate-et, és unokanővérét – akik ebben az életben már nem lehetnek vele. Molotov tizennégy éves koráig mindig pingponglabdákat (pirosakat) kért kitűnő bizonyítványaiért. Tizennégy évesen felvették őt egy ferences gimnáziumba. Szülei büszkék voltak rá. Megint kérhetett valamit – a sikeres felvételiért. Egy tangát kért. Megkapta. Felvette, az összes piros pingponglabdát beledugta a tangába, és meghalt. Megfojtotta őt önmaga gyűlölete. Udo a Nagy Mauzóleumban találta magát. Itt volt Josephine is. Mint kiderült róla, mindig is asztaliteniszező akart lenni. Hat évesen bekövetkezett halála után is. Ott volt az asztal, Klausnál a labdák. De Josephine-nek nem voltak kezei (lábai sem), és ütők sem voltak. Molotov szomorúan nézett a lányra. Megérezte, kit veszített el. Josephine-ben ott volt Kate, valamint Udo unokanővére is, és az összes halott. És Udo már tudta szeretni a lányt. Annyira és úgy szerette a lányt Udo, hogy karokat, és ütőt, meg lábakat, és örök életet varázsolt a lánynak. Szerelemből, szerelemmel. Asztaliteniszeztek. Mielőtt Klaus újra élt volna, állt az apokalipszis közepén, és nevetett. Örömében könnyezett. Még nem volt huszonöt éves.

Előző oldal Barnás Márton