Nemere István: Játszma tízmilliárdért

A jövő útjai / Könyvajánló (1685 katt) Kapitány
  2010.09.25.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2009/12 számában.

Nemere István Játszma tízmilliárdért című könyve 1986-ban jelent meg egy olyan kötetben, amelyben egy másik regény, a Holtak harca is helyet kapott. Érdekes a dátum, ugyanis Nemere egy olyan történetet dolgoz fel könyvében, melyet később több hollywoodi produkcióban is viszontláthattunk. Hogy ez lenyúlás-e az amcsik részéről vagy sem, azt nem tudhatjuk, lehet, hogy csak az ötletadó volt közös. Hogy mi is volt ez az ötlet, az hamarosan kiderül.

A történet egy a mai világnál minden szempontból kellemesebb jövőben játszódik. A Földön béke uralkodik a Világkormány bölcs vezetése alatt. Az emberiség már kijutott a világűrbe, a környező bolygók egy részét már gyarmatosították. Ebben az idilli környezetben indul el családjával jól megérdemelt nyaralására Paul Karlen, a Világőrség Különleges Alakulatának egyik legjobban képzett embere. A nyaralásból természetesen nem lesz semmi - Karlent leszállítják a repülőgépről a Világőrség ügynökei az Elnök személyes utasítására. Az akció nulla-egyes besorolást kapott, ami azt jeleni, hogy az egész Föld veszélyben van. Karlen a rend kedvéért tiltakozik egy kicsit, de aztán jó katonaként engedelmeskedik a parancsnak, faképnél hagyja családját, és rövidesen az emberiség által épített legnagyobb űrhajó, a Gamma parancsnoki posztján találja magát. A legénység a parancsnokon kívül hét főből áll. Ennek egy része önkéntes, a másik részét - a piszkos tizenkettőhöz hasonlóan - egy büntetőtelepen, a Ngau-szigeten toborozták olyan volt űrhajósok közül, akiknek előéletét sötét foltok csúfítják el. A parancsnok semmit nem tud a feladatról, csak annyit, hogy a hajó rakománya húszezer tonna burlitalapú robbanóanyag.

Karlen erre ennyit reagál: "- Akkor a hajó olyan, mint régen egy puskaporos hordó - mondta lassan. - Ha az űrben belénk vág egy macskányi meteor, csillagpor se marad a Gammából és belőlünk..."

Ebből azért lehet sejteni, hogy milyen esélyekkel indul neki a csapat az akciónak... Herr Karlen viszont nem véletlenül tagja a Világőrség Különleges Alakulatának - nem fut meg a kihívás elől! Néhány évszázaddal ezelőtt talán azt válaszolta volna, hogy "Jawohl, Herr General!", de ez szerencsére már egy békés évszázad, és így a parancsnok nem szól semmit, inkább magába fojtja a nagyapjától tanult, már-már szájára kívánkozó ősi ausztráliai káromkodásfüzért.

Már csak annyit kellene tudni, hogy mi is az a probléma, amelynek megoldására az addig épített legnagyobb és legdrágább űrhajót indítja el az emberiség, dugig tömve robbanóanyaggal? A csillagászok megfigyelései alapján a világűrben egy addig soha nem látott test bukkant fel, amely igen sebesen, tízezer kilométer per másodperc sebességgel közeledik a Naprendszerhez. A számítások persze azt mutatják, hogy az idegen test pontosan a Földet fogja telibe trafálni. Ha az emberiség nem szeretne átmenni múlt időbe, akkor muszáj tennie valamit - nos, ezért indult el Paul Karlen és szedett-vedett csapata a Gamma fedélzetén.

A történet a továbbiakban számos érdekes fordulatot vesz, mint ahogy azt Nemere könyveiben már megszokhattuk. Maga az alapötlet is megadja erre a lehetőséget, ráadásul még ott van a nagyrészt sérült lelkivilágú űrhajósokból álló csapat egy kissé fafejű parancsnokkal az élen - ez mind kemény konfliktusok forrása lesz a könyvben. Érdemes végigolvasni a kb. kétszáz oldalas regényt, akik kedvelik Nemere fantasztikus írásait, most sem fognak csalódni.

Érdekes, hogy míg néhány évszázaddal ezelőtt a tudósok sem hittek abban, hogy az égből kövek potyoghatnak, az utóbbi években viszont már világossá vált, hogy meteorok igenis léteznek, és ha egy nagyobb kődarab eléri a Földet, az bizony gondot is okozhat. Egy manapság sokak által elfogadott elmélet (Shiva-elmélet) szerint a dinoszauruszok kihalását is egy nagyobb, a Földbe csapódó kisbolygó vagy üstökös okozta, és ez valószínűleg nem is egyedi eset volt, hanem egy periodikusan (26-30 millió évenként) ismétlődő eseményről van szó. Ezt a gondolat persze a fantasztikus művek szerzőinek is megtetszett, így ma már természetes, hogy szörnyű kozmikus katasztrófákkal riogatják az olvasókat. Ez talán nem is annyira fantasztikus ötlet - egy ilyen kataklizma bármikor bekövetkezhet a valóságban is. A könyvekben és filmekben általában néhány hősnek köszönhetően megmenekül a Föld. Kérdés, hogy a mai világban tehetnénk-e egyáltalán valamit egy ilyen katasztrófa esetén, vagy maradna (kinek-kinek világnézete szerint) az imádkozás vagy a matematikai valószínűségekbe vetett hit.

Előző oldal Kapitány