Utolsó Lélekjárás

Szépirodalom / Versek (1626 katt) atesz990
  2012.09.07.

A mélység elnyelt már,
Örökké vele, csalódás.
Nincs fagy, de hideg van,
Szívem otthontalan.

Sokáig küzdött értünk,
Mert ő a tengeri vénünk.
A roham nem kegyes,
Egy jó perc lehet kivételes.

Utolsó December,
Lelkemen végig ver.
Tíz év után pár hónap,
Visszaüt a harmat.
Szorít a valóság,
Gyenge az adottság,
Ennél már mélyebb,
A vizeken sekélyebb.

Előző oldal atesz990
Vélemények a műről (eddig 2 db)