Godzilla

Külvilág / Mozijegy (982 katt) Homoergaster
  2012.08.11.

Roland Emmerich filmrendező a "Függetlenség Napjá"-ban már megmutatta, hogy képtelen elmesélni egy épkézláb történetet, csak a látványt adja elő profi módon. Így van ez ebben a filmjében is, amely tökéletes megtestesítője a "rágógumi a szemnek" kategóriának. Persze sokkal jobb, mint bármelyik japán trash, amit valaha is leforgattak. De csak a látvány szintjén jobb. A történet éppúgy, ahogyan vártam, egy nulla. A látvány is csak azért jobb, mert Spielberg dinóduója után készült. Mindazonáltal kellemes a film. Sokkal jobb, mint a "Függetlenség napja", mivel Godzilla nem igényel mondanivalót.

Godzilla mindössze egy csapás, a természet válasza az atomkorszakra. A film kezdő képein a harminc évvel ezelőtti francia atomkísérlet és a komótosan ballagó meredten megfigyelő gyíkok áldokumentalista tálalása, a pozitív kezdőlökés. A sztratoszférába felemelkedő gombafelhőt oldalra hajtott fejjel bámuló gyík és a szállongó atomhamuban sülő gyíktojás mély benyomást tesz a nézőre. Emmerich filmje egy trash felfújt, a hollywoodi szupertechnológia monstruma, azonban - épp ezért - a székhez szögezi a nézőt. A főszereplő ámokfutása New York utcáin remek szórakozást nyújt, nem különben az értetlenkedő beképzelt politikus és az öntelt seggfejhíradósztár lebőgése.

A film második felében rengeteg mellékszereplő is feltűnik. A Madison Square Garden alatti fészekben kikel az utánpótlás, és erről élőben beszámol a legnézettebb hírműsor mellőzött szőkesége. Mr. Tatopoulos amiatt aggódik, hogy a gyíkok kiszoríthatják a földi élővilág csúcsáról az embert, aztán már csak a saját bőréért, hogy hogyan jut keresztül harminc másodperc alatt egy minigodzillákkal telezsúfolt termen.

A Madison Square Garden látványos megsemmisülése előtt a legkedvesebb jelenetem: Godzillák egymás hegyén hátán, egy rakáson, nagymennyiségű labda és játékgolyó társaságában. Szemet gyönyörködtető! A ropogósra sült kis godzillákért bosszút lihegő nagy godzilla és egy New Yorki taxi versenyfutása a totális látványcentrikusságával elmesélhetetlen, aki nem látta, elképzelni sem tudja.

A szörny persze elpusztul, noha nem végleg. Godzilla (született Gojira) a japán nép üdvöskéje, alakja összekapcsolódik a nukleáris fenyegetettséggel. Bár a japánok találták ki e bájos lényt, a keresztapja viszont Harry S. Truman 33. USA elnök, aki elrendelte a japán városok atombombázását. A mitikus sárkány tehát 1945. augusztus 6. és 10. traumájából kapott anyagot a megtestesüléshez. Ezután következett 1954 márciusa a Fukuryu Maru (Boldog Sárkány) nevű halászhajó szomorú kalandja a Bikini atollnál. Még ugyanabban az évben bemutatták japánban az első Godzilla-filmet.

Kíváncsian várom, mit lépnek a japánok az amerikai változatra. Vajon milyen fogadtatásra talál Tokio filmszínházaiban a New Yorkot átépítő import gyík? Egy biztos. Emmerich filmje pontot tett a boldog trash korszak végére. A gyík szupersztár lesz, és valószínűleg a folytatás sem marad el.

Előző oldal Homoergaster
Vélemények a műről (eddig 1 db)