Gödörben...
Egyszer egy ember hazafelé tartott, de figyelmetlen volt, és belezuhant egy út menti gödörbe. Megpróbált kimászni, ám a gödör meredek falával sehogy sem boldogult. Végső kétségbeesésében elkezdett kiabálni, - hátha felfigyel rá valaki...
Arra járt egy szent ember, aki meghallotta a kiáltozást. Látta, hogy a férfi nagy bajban van, ám fogalma sem volt róla, hogyan segíthetne rajta. Végül elmondott érte egy szeretetteljes imát, majd sorsára hagyta őt...
Nem sokkal később egy gyógyító tévedt az ösvényre. Az ember elmesélte neki, hogyan zuhant a mélybe és kérlelni kezdte, hogy segítsen neki kimászni onnan. Amaz sokáig töprengett, aztán búcsúzóul - jó szándéka jeleként - ledobott neki néhány gyógyító erejű gyökeret...
Telt-múlt az idő, és az ember még mindig a verem foglya volt. A nap már délutánba hajlott, amikor arra járt egy földműves, aki meghallotta a mélyből kiszűrődő hangokat. Lepillantott, és nem sokat teketóriázott, gyorsan lemászott a férfi mellé.
- Megőrültél? - jajgatott a szerencsétlen. - Így nem tudsz rajtam segíteni, és most már mindketten foglyok vagyunk!
- Tudod, én már voltam ilyen gödörben - mondta a földműves derűs mosollyal -, és tudom, hogyan kell kimászni belőle...
