A tudomány és az élet ellentmondásai

Külvilág / Közélet (1651 katt) Norton
  2012.05.03.

A tudomány kizárólag a logikus bizonyítékokban hisz, miközben azt állítja, hogy az élet pusztán anyagi halmazok véletlenszerű kombinációjából jöhetett létre.

Erre persze nincs meg a logikus bizonyíték, mivel mesterséges körülmények között, halott anyagokból még senki nem állított elő élőt. (Mindössze a Frankeinsteinben szereplő tudósnak sikerült, de azt hiszem, őt kizárhatom.)

Kérdés: ha bizonyíték kell egy állításhoz, akkor miért állítanak olyasmit, amire nincs meg a bizonyítékuk?

Az élő organizmusok génekből épülnek fel, ez tény. A géneknek úgymond „szerepük” van. Az élet azonban nem létezhet csupán azért, mert vannak gének, mert így az a helyzet áll elő, hogy önmagával magyaráznak meg valamit:

Azért vannak a különböző életformák, mert vannak génjeik, és azért vannak a génjeik, hogy belőlük legyenek az életformák. Ez olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy azért kék az ég, mert az ég kék.

Ezt hívják logikai zsákutcának. Teljesen értelmetlen magyarázat, ami sehová nem vezet. Márpedig elég sok materialista általában ilyesmivel érvel.

A tudomány felboncol, és elvész a részletekben. Ha pedig csupán az apró részleteket nézzük, akkor a komplex egésznek az összefüggéseit már észre sem akarjuk venni.

Pedig már az élő sejtek is meglepően összetett organizmusok. Élnek és szaporodnak. De egyáltalán miért kell nekik osztódniuk? Feltételezhetően azért, hogy valami komplexebb rendszerbe szerveződjenek. Esetleg valami más szerepük van. A lényeg, hogy szerepük van, vagyis céljuk. De ha pusztán az anyag van jelen, akkor mi szükség van arra, hogy „lemásolja magát”, aztán egy jóval bonyolultabb struktúrát vegyen fel?

Olyat még nem láttam, hogy egy holt anyagból kiváljon egy ugyanolyan, aztán ezek a részek nem fognak összeállni valami teljesen mássá, aminek céljai vannak. Gondolkodik és érez. A holt anyag nem másolja le magát. De miért is tenné?

Már pedig többmilliárd sejtednek kell együttműködnie ahhoz, hogy egyáltalán elolvashasd ezeket a sorokat. Ha azt hiszed, hogy szervezeted lenyűgözően összetett rendszere mindenféle tervezés nélkül létrejöhetett, akkor nem látod a fától az erdőt. Akkor materialista vagy. Csak a részletre tudsz figyelni. Az élet viszont nem a részleteket jelenti, hanem a részletek egységét.

Sok mindenen el tudnék gondolkodni az élet és a tudomány ellentmondásairól, de feleslegesnek tartom. Egy dologban ugyanis már teljesen bizonyossá váltam: halott anyagból önmagától sosem lesz élő! Mert jelen kell lennie hozzá egy láthatatlan „élő energiának” is, ami összevonja a részleteket.

Ez a mások számára hihetetlen megállapítás viszont felvet egy újabb kérdést: Ha élettelenből sosem lesz élő, akkor miért hisszük azt, hogy az élőből már lehet élettelen?

Egy kocsi is jól szerkesztett struktúra, de mégsem él. Csak akkor megy, ha vezetik, és arra, amerre az ember vezeti. Megfelel ugyan az energia megmaradás szabályainak, de nem rendelkezik szabad akarattal, és nem tűnődik a saját létezésén.

Ha az ember csak egy rakás gén, akkor miért fejlődik, és miért keres válaszokat?


Vége

Előző oldal Norton
Vélemények a műről (eddig 3 db)