Örömóda

Szépirodalom / Versek (1423 katt) maggoth1
  2012.04.30.

Óh, te nemes lélek,
Felnézek rád, hidd el,
Küzdesz a közjóért,
Áldott, igaz hittel.
Mindig őszinte vagy,
Önzetlen és tiszta,
Jeles államférfi,
Nem csak egy statiszta.

Buzog benned tettvágy,
Szeretet és jóság,
Minden porcikádból
Árad a méltóság.
Tarsolyodban lapul
Tengernyi műveltség,
Lelked nem fertőzi
Alantas önteltség.

Erkölcsöd patinás,
Fehér, mint a márvány,
Hűséged legendás,
Szinte már kiáltvány.
Téged lefizetni
Dőreség és sértés,
Híred makulátlan,
Nem is lehet kérdés.

Korrupciós botrány
Nem szennyezi neved,
Szíved aranyból van,
S üvegből a zsebed.
Diplomád tucatnyi,
Szavad égi malaszt,
Híveid keblében
Büszkeséget fakaszt.

Bölcsességed fénye
Messze látszó fáklya,
Szellemed hajóját
Nem érheti csáklya.
Mit kiejtesz szádon,
Megvalósul minden,
Olyan vagy minékünk,
Mint maga az Isten.

Véget ért a válság,
Nem is volt tán soha,
Jobb lett az életünk,
Bár kicsit mostoha.
Tilos dohányozni,
Ámde nemes a cél,
Egészségünk edzett,
Damaszkuszi acél.

Akárhová nézek,
Multik, bankok, plázák,
Díszes üveg mögött
Köcsögök és vázák.
Nem tartok semmitől,
Ördögtől sem félek,
Kárpótol mindenért,
Hogy Unióban élek!

Előző oldal maggoth1
Vélemények a műről (eddig 9 db)