Utolsó létem
Látók mondták, hogy elátkozás alatt állok,
Valami rettentőt követtem el, fog átok!
Eme büntetésem hetedíziglen érvényes,
Céltalan, minek a sírás, élet így-úgy véges.
De már az utolsó elátkozott életemet élem,
Ne tévesszen már meg engemet a tavaszi szél… vélem.
Csókolódzni szüntelen? A csalódásom heves volt,
Immár rájöttem, életemben az úr az átok volt!
(kínai forma „csi-csüe” 7,7,7,7- Rímképlet: aaxa -x=végtelen)
Ez az utolsó táncom
A lejtőn? Ha nem… fájom!
Erőm már úgy elfogyott,
Vége? Még én nem látom…
(HIAfo)
Oly' súlyos büntetés…
Akár hogyan is van,
Kitart az átok gyökere!
(3 soros-zárttükrös)
Ilyen kőkemény átok alatt csak nyögni lehet!
Elátkozottnak út csak lejtőn lefelé vezet.
Ilyen kőkemény átok alatt csak nyögni lehet!
Életemben szinte nem történt semmi jó!
Pedig alkalom hegyekben volt adandó!
Ez ilyen átok testet-lelket megfont gúzsba köt.
Csak egy megkötött kupac voltam, ég alá kötött.
(3 soros-zárttükrös)
Életem egy lassú tánc volt a lejtőn kötözött lábbal,
Nehogy elessek, össze is kötöttek egy öreg fával…
Életem egy lassú tánc volt a lejtőn kötözött lábbal.
(HIAQ)
Erőm már elfogyott,
Könnycsorgással megyek tovább…
Sírt kezdik tán’ ásni?
(3 soros-zárttükrös)
Látók mondták, hogy az ujjá születés majd élni alkalmas,
A következő létem már nagyon szép lesz, nagyon tartalmas…
Látók mondták, hogy az ujjá születés majd élni alkalmas.
Vecsés, 2018. május 5. Kustra Ferenc József - íródott önéletrajzi írásként.
