Egy imádkozó sáska monológja

Szépirodalom / Abszurd (921 katt) Amanita
  2012.01.14.

Hallja, szomszédasszony, de szép nap ez a mai! De hallgatag maga! No de mindegy, én azért ide telepszek erre a fűszálra!

A másik a magáé lehet nyugodtan, de erre itt én petézek! Úgy tele vagyok, csak úgy dagadnak bennem a kicsikék! Látom, maga elég soványka, de nézzen csak meg engem! Én aztán kitettem magamért! Én nyápic vőlegénnyel szóba sem állok, hogyisne, mi lenne aztán az utódokkal? Jól megnézem, jól szituált, kövér legyen az illető, legyen mit falatozni belőle! Hát hogyisne, szépen néznénk ki, ha minden jöttmenttel összeállnék! Nézze meg ezt a gyönyörű nyakéket, az első uramtól kaptam! Ízletes is volt a lelkem! Vagy ezt a csodás bokaláncot, ez a másodiktól maradt rám!

Most a legutolsótól pedig képzelje, drágám, ezt a puha bundájú csodás birkanyájat kaptam nászajándékba, a vezérürü hozott el most is idáig! Az övé volt ez a nyáj, de rám maradt. Talán megegyezhetünk, hogy néhanapján maga is használja őket. Minden nap erre járnak, nagyszerűen lehet utazásra használni őket. Persze az a kalimpálós, kiabálós lény azt hiszi, hogy az övéi, de hogy mekkora tévedésben leledzik! Hiszen én adom nekik telepatikusan az utasításokat, hogy merre menjenek!

Hogy fejlődünk már, nem gondolja? Lassan a világ urai leszünk! Hallottam is az esti hírekben, hogy szövetkeznünk kellene a többi sáskákkal és esetleg a tücskökkel és a szöcskékkel is, így leuralhatnánk az egész bolygót! Igaz, ők ugyan csak rágcsálnak, no de kivel mással álljunk össze! Egyes vezetők még a csótányokat is javasolták, hiszen ők sokan vannak, az ő segítségükkel meghódíthatnánk a városokat is, de hát azok jó modorról még csak nem is hallottak! Egész nap a szemétben szaladgálnak, gondoljon csak bele, milyen bűzösek lehetnek! Meg aztán mindenféle betegségeket hurcolhatnak, szerintem jobb lenne távol maradni tőlük!

De hát előbb-utóbb átvesszük mi a hatalmat, csak még egy-két dolgot kell korszerűsítenünk. A csapatmunka a lényeg, a vállalkozó szellem, és mienk a világ! A puhány kétlábúak pedig a szolgáink lesznek örökre!

Jaj, mi ez?! Elsötétült az ég! Hatalmas, karmok, fogak, jaj nekem!

Várj csak, te fenevad, én erősebb vagyok, velem nem bírsz el! Bennem peték vannak, én karmolok, harapok!

Jaj, ne, azt hittem, ez csak egérre vadászik! Na, pá, kedvesem, meglátogatom a férjeimet! További jó mulatást, nemsoká maga is jön, aranyom!

Előző oldal Amanita