Karkasz úrfi születése

A jövő útjai / Novellák (1109 katt) Zeik Zamek
  2012.01.10.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2012/1 számában.

Néha az élet úgy dönt, hogy megszívat a világon mindenkit, és kreál valami förtelmeset, csak azért, hogy hosszú-hosszú éveken át hahotázhasson kedvére. Létrehoz valamit, amit aztán magyarázni kéne, de megmagyarázhatatlan, meg kéne érteni, de érthetetlen, el kéne fogadni, de ahhoz túlontúl bizarr. A mi esetünkben ez a kreatúra Karkasz Merroo néven bukkant fel az Auxio bolygó 60. sz. közkórházának szülészetén. Humanoidoknál meglepő módon foggal jött világra, és ha már ott találta szájában azt az egy szem fehér kinövést, hát az anyja karjába mélyesztette, amint lehetőséget kapott rá.

A szegény szülő természetesen a szeretet jelének vette a kicsi, ám meglehetősen erős harapást, és meghatódottságában, no meg nem elhanyagolható fájdalmában azonnal könnyek futották el fáradt szemeit. A büszke apuka megsimogatta a kis agresszor buksiját, aki erre morogni kezdett, mint egy felbosszantott komondor. A férfi hirtelen jött kislányos zavarában nem tudta eldönteni, hogy normális-e, ha a párperces csecsemője morog rá, de hamar meggyőzte magát arról, hogy ez csak a minden újszülöttnél teljesen normális újszülötti kíváncsiskodás velejárója.

A kisfia esetében azonban több pontban tévedett. Először is humanoidoknál egyáltalán nem normális, ha egy párperces csecsemőt a síráson kívül bármi más is érdekel, legyen az akár az anyja karjának íze, vagy az apja közeledési szándékának elutasítása. Másodszor, Karkasz már nem volt újszülött, bár ezt a jóhiszemű apuka nem tudhatta, mint ahogy még csak sejteni sem sejthette a harmadik tévedését sem: a kisfia Karkasz egyáltalán nem az ő kisfia, hanem egy mogorva űrkalózé, Muggo Rapidoé. Muggo sajnos csak kinézetre tűnt úgy-ahogy humanoidnak. A lelke már egészen más kategóriába tartozott. Sheyonai lévén büszke volt mindenre, ami rossz. Elvből utált mindent, ami jó. Ellenben rajongott a gonosz dolgokért. A szépet viszont ki nem állhatta. De imádta a törvénytelenséget. A legális dolgoktól azonban frászt kapott. Bár a szabályokat szerette megszegni.

A sheyonai fajnak van pár különleges képessége. Az egyik az imént érzékeltetett teljes mértékű embertelenség és a társadalmi normák mélységes megvetése. Évezredek alatt tökéletesítették ezen tulajdonságaikat, és manapság a pénzen, a botrányon és a könnyű szórakozáson (mint a kártya, az ital, vagy a nők) kívül más már egyáltalán nem érdekli őket.

Van egy híres sheyonai mondás, ami kifejezően szemlélteti a mentalitásukat: „Add ide a pénzedet, én meg beverem a képedet”. A rövid mondatka annyira elterjedt már Sheyona bolygóján, hogy legutóbb az elnökválasztás alatt tűnt fel az egyik jelölt kampányplakátjain. Meg is nyerte vele a választásokat. Aztán a győzelme napján, amikor részegen tivornyázott egy kocsmában, elszedték a pénzét, és össze-vissza verték. Viccből. A sheyonaiak ugyanis nagyon szeretnek viccelni is, és saját állításuk szerint mindenkinél jobban értik ezt a mesterséget. Állítólag a „Ki nevettet a végén?” című kultikus, galaxisszerte sugárzott vetélkedő azon epizódját, amelyikbe csodával határos módon bejutott egy sheyonai is, a bolygó teljes lakossága bámulta, és mikor a jelöltjük (a neve Foool Mustardo volt) az első fordulóban teljes erejéből beleboxolt a műsorvezető gyomrába, olyan kitörő hahotahullám fogadta otthon, hogy talán egy teljes évre elegendő energiát termelhettek volna, ha sikerül befogni a nevetést.

A legkülönlegesebb ebben a különös fajban az, hogy tulajdonságaik öröklődnek. Amikor a férfi közösül egy nővel, és a megtermékenyítés mellett dönt, nem csak az emberi világban ismert egyszerű folyamat játszódik le. Az apa ugyanis tulajdonságai egy részét is a nőbe pumpálja, és a magzat fejlődése alatt folyamatosan megszerzi és megismeri e képességeket.

Ezért mondhatjuk, hogy Karkasz Merroo nem volt a szó emberi értelmében újszülött, se a szó emberi értelmében ember, se a szó galaktikusan elfogadottan értelmében normális. Viszont az öreg Muggo átadta a fejlett humorát, az értékrendjét, és a szociális érzékenységét az élethez. Az élethez, ami néha úgy dönt, hogy megszívat a világon mindenkit, és kreál valamit, ami pont olyan, mint Karkasz Merroo.

Előző oldal Zeik Zamek
Vélemények a műről (eddig 2 db)