Tévedések útjai
Szépirodalom / Versek (87 katt) | Kohász |
2025.05.30. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2025/5 számában.
Ha forró vérem kell, igyad!
Dadogó szavam kell? Vedd el!
Legyen tiéd a gondolat.
Kis lábad szívemen lépdel.
Megadtam magam már régen.
Megalázkodtam a földig.
Az eltékozolt reményem,
egy szoborrá dermedt tévhit.
Elindultam a fény felé,
ám egyre csak távolodva,
végül nem lettem senkié…
Nem lettem a fádnak ága.
Nem lettem szikla, és patak.
Szavamban keserű bánat.
Üres szememben nem maradt,
egy mosolyod sem utánad.
Gyűlölt lett minden változás.
Dermedtem az árva csendben.
Nem segített muszáj-varázs
Semmit nem kaptam cserébe.
Előző oldal | Kohász |