Összegzés féle
Gondolataim szerte ugrálnak,
mint kottán a bolond hangjegyek,
vagy mint verebek macska közeledtén.
Észérvek kellenek, hogy összeterelhessem,
ami bennem szanaszét futott.
Mindenre van szavam, de
a kinti szürkeség szorítja torkom.
Nem tudom mit gondol, aki szemben
jön az úton. Lehet nem szeretne
tudni rólam, azért néz messzire.
Saját lépteim kopogása lassan halkul,
mert erőlködik a lét, hogy megmaradjon.
Retinákra új tárgyakat vetítsen a fény,
új álmokra ébredjek reménykedve.
Minden nap megsimogathassam a
szomszéd kutyáját, és lélekben
kedves városom magas tornyait.
