Megmustrálva
Vártam már a csókod zavaros érintését
A szavak édes élét a határ meleg kését
Zord tájakon átívelő harmat kérgek végét
A mindenhonnan felbukkanó térkép varázs képét
Ugyanakkor a becsapódás hosszú óhaj szélét
Nyáron fekvő alsónadrág tiszta csupasz pénzét
Bokrok mögül szállingózó puska csövek részét
Kik tudják mi a részvét
Mert a tapasztalatok függvényében éhes minden részvény
Hőn áhított takarókkal menekül a szélvész
Aki megmutatja önmagától hol találjuk a békét
Abból is csak rövid szoknyák látják át a tévén
Mindazt ami meddő homály a partok mélyebb székén.
2025. 02. 27. - Nemesnádudvar
