Szöcske a strandon
Strandolni ment Pál a szöcske,
megunta a színét.
Az, hogy csak a tóra mehet
nem veszi el kedvét.
Pedig abban halak élnek
néha szöcskét esznek,
ezért keltik a rovarok
rossz hírét a helynek.
Nem törődve intelemmel
strandra vágyott Pálunk.
– Az a lényeg – dünnyögte Pál
– barna lesz a vállunk.
A tó partján egyedül volt
üres volt a strand ma,
furcsállotta ezt a dolgot
felnézett a napra.
Felhők jártak fenn az égen
nem sütött a nap sem.
– Nem számít – dörmögte Pál úr
– A partra kifekszem.
Arra járó tücsök nevet:
– Bolond ez a szöcske.
Hallotta Pál, napozástól
el is ment a kedve.
Ott is hagyott csapot – papot,
rajta nem kacagnak.
Napfény nélkül ez a strand, csak
maradjon a halaknak.
