Ebsors
Szépirodalom / Versek (224 katt) | Baranyi Imre |
2024.02.29. |
Elégedett mosoly fakadt,
remélem, ajkadon,
kivált a szolgalét miatt
dagadva, bajnokom,
a lelked adva érte el
csaholtad oktalan,
botor hited románcra lelt,
de benned ennyi van.
Hogy is lehetne hát szabad
a gondolat veled,
hiszen, ha gőgödön szakad
soványka jellemed,
urad mögé, ha bújsz, vigyázz,
nehogy belé harapj,
ma új esélyt hiába vársz,
te csak vakarcs maradsz.
Előző oldal | Baranyi Imre |