sötétbe való báb

Szépirodalom / Versek (87 katt) Tumicz Krisztina
  2024.04.11.

semmi nem használ
megint működésbe hoztál
a visszhangokhoz érek
jönnek az agyrémek és
előbújnak a lét ajtaján
a sötétbe való lények
fantom ez a mocskos táj
szemben hever egy csontváz
a rohanás hálója húz
aztán mégis vár rám az út
hogyha betöröm a fejem
rögtön kinő a szarvam
nem férek a bőrömbe
kidől a ház sarka
ajkamon a torkom
pihenj csendesen
mélyen itt benn
a pokolba már

Előző oldal Tumicz Krisztina