a farkas és a hold
holdvilágos éjszakák
mindig számíthattok rám
az a magányos farkas vér
nem aludt ki bennem még
macskaköves utcán kopott ház
csak kísértet lakja már
viszi a szél sorsomat
szikra szítja csontomat
befagyott lélegzet csupán
a félelem éjfél után
a telihold az én bírám
nem olyan ki megbocsájt
hé te
a szívemből szakadsz
ha örökre megtagadsz
mikor árnyékot látsz
szívem szívedbe lát
hé te
éjszaka minden más
a hold fénye rád talál
a sötétségben les le rád
a farkas és a hold
maradok aki voltam rég
élve vagy holtan én
egy földre téved holdsugár
így emlékezz vissza rám
a félelem majd összezavar
a bizonytalanság fogva tart
mikor szólítom a lelkedet
majd pálcát tör az éj felettünk
befagyott lélegzet csupán
a félelem éjfél után
a telihold az én bírám
nem olyan ki megbocsájt
hé te
a szívemből szakadsz
ha örökre megtagadsz
mikor árnyékot látsz
szívem szívedbe lát
hé te
éjszaka minden más
a hold fénye rád talál
a sötétségben les le rád
a farkas és a hold
