Lövészárok

Külvilág / Történelem (1255 katt) bel corma
  2011.09.03.

A hideg sár a bőrömre száradt,
égő szemem kialvatlan, fáradt,
görcsösen szorítom puskámat.

Elfagynak az ujjaim.

Az ágyúzás a szürkülettel elállt,
piszkos ködfátyol fejünkre szállt,
magával hozva a biztos halált.

Nem látni semmit.

A szuronyt a cső végére húzom,
töltényeim a tárba csúsztatom,
az utolsót még megcsókolom.

Istenem, segíts!

Hulló fénygyertya most elvakít,
a tisztek sípja agyamba hasít,
szétszakítva a múltam árnyait.

Megindult a támadás...

Előző oldal bel corma
Vélemények a műről (eddig 2 db)