Vagyok...

Szépirodalom / Versek (1015 katt) bel corma
  2011.08.24.

Vagyok vízben porladó szikla,
homályba hanyatló rőt szikra,
hideg éjszakába fúló alkony,
tört kagylóhéj a néma parton.

Vagyok halkan hervadó virág,
lassan szürkébe sápadó világ,
kiszáradt, kérges medrű folyó,
vad zátonyon gerince tört hajó.

Vagyok fű, már haldokló zöld,
fullasztó füst, felperzselt föld,
égető fájdalom, sikoltó szél,
mi fagyott sírok között zenél.

Voltam, talán egyszer, régen,
egy álom volt, még reméltem,
lágy zöngékkel telve szóltam,
s míg szerettél boldog voltam.

Előző oldal bel corma