Az átkozott szomszéd - vélemények

Nem, mert mi f@sza gyerekek vagyunk.

Egyébként még az jutott eszembe, ahogy a hozzászólásokat olvastam, hogyha létezik egy misztikus kegyetlen ősgonosz, akkor mi egyáltalán képesek lennénk megérteni a céljait?

Egíébként jó volt az észrevétel, valóban érdemes odafigyelni a részletekre is. A kislány inditékán nem gondolkoztam túl sokat. Gondoltam törje a fejét az olvasó Mondjuk egy regényben valóban illett volna elvarni ezt a szálat is. Itt tényleg nagyon az vezetett hogy minden gyanút a szomszédra tereljek... vörös hering...

Mivel nemrég fejeztem be azt a fantasztikus könyvet, így az élmény még mindig bennem él. Sajnos ez a novella nekem rosszkor jött, mert amikor elolvastam a végét, rögtön felforrt az agyvizem

Egyetértve Idával, egy rövid műnél ez tényleg nem gond – nem úgy egy több száz oldalas regénynél. Az, hogy nekem nem tetszett a befejezés az csak egy dolog, nem én voltam a célközönség.

Mit adtam volna motivációnak? Huh… Mivel ezer és egy éve nem írtam hasonlóan véres történetet, így folyamatosan valami ökörség jut eszembe Xenothep “fejére borították a spenótot” ötlete például nagyon tetszik

Ha motivációt szeretnétek, akkor el kell ásni a macskát és a többi hullát a kedvencek temetője mögé

Talán ebben az esetben azért sincsenek kifejtve az indokok, mert főhős nem jut el a "miért"-ekig. A felismerés pillanata számára az utolsó. Ha pedig korábban magyaráztad volna, nem lett volna meglepetés...

Érdekes kérdés, hogyan lehetne ezt elegánsan megoldani...

Egy regényben a főgonosz több száz oldalon keresztül ármánykodik, indokok nélkül az viszont valóban bosszantó.

Pedig zseniális.
Sokkal hitelesebb egy gonosz, aminek nincsenek indítékai. Az az igazi, kérlelhetetlen, kegyetlen gonoszság, aminek még mozgatórugója sincs. Az emberiséget ezer évek óta kínozza a nagy "Miért?"

Indok kell?... A kislány pszichopata. Szociopata. Lópata. A megtestesült sáfrány. Nem kapott kekszet. Elveszítette a játékmackóját. Egyszer a fejére borították a spenótot, mert nem ette meg. Az óvódában bokánrúgták.

Banális marhaságok.
- Miért?...
- Miért ne?

Pont jó. Rövid, velős, nem hatásvadász, belekényszerít a "miért"-ek után való kutatásba, hogy valami rohadt választ kapjunk mindenképpen.

Végül is lehetett volna motivációt adni neki, de úgy gondoltam azt mindenki gondolja bele. Sokszor töprengek azon, hol a határ, mikortól lesz egy írás szájbarágós, és mikor nem elégséges az információ. Egyébként a saját motivációm az volt hogy írjak egy "vörös heringet" Nem tudom mennyire sikerült...
Csak kíváncsiságból te milyen okot adtál volna a kislánynak?

Pont múltkorjában pontoztam le egy regényt a Molyon, mert a főgonosz motivációja kimerült annyiban, hogy "csak mert". Nálam a "miért ne" is ebbe a kategóriába tartozik.