Üdvözlet - vélemények

Ugrás a műre


Kereder Márk
Felhasználó
2020.05.20 16:09
116 vélemény
......és ami bent az kint, stb...

Hát, Angyalka, nagyon messzire lehet innen menni...
(Értsd.: A világ és az Én viszonya, stb...)
Puzsér úgy szokta ezt a dilemmát megfogalmazni, hogy a világ "projektor-e", vagy inkább "kamera"?
Tehát: megélek egy külső világot, egy benne lévő lényként (kamera > külső világot filmezek),
vagy pedig a másik: én vagyok a világ, az én belsőm vetül ki és abból lesz Valóság (projektor, ami az én világomat vetíti ki <önmagamnak>;)
Puzsér szerint mindkettő igaz: is-is.

De ha jól értem, Te azt mondod, (talán) hogy projektor. Ami belül, az kívül. Megvilágosodunk (mindenlátók leszünk), de ahhoz "csak" belülre kell nézni.

Ez egyébként megfigyelhető a vallások szintjén is: a Kereszténység egy külső, néha kegyetlen Istenképpel dolgozik, a Buddhizmus szerint pedig semmi sincs a tudatunkon kívül. (Ez a projekció: a saját tudatom vetítem magam elé.)

A Panteizmus például pedig egy "Világlényt" képzel el: az egész Univerzum egyetlen lény és mi - mivel mi is a világ részei vagyunk -
Istennek a részei vagyunk. (Mintha egy gondolata lennénk ennek a Világlénynek.)
Megmondom őszintén, ez számomra árnyaltabbnak és kidolgozottabbnak tűnik, mint a Kereszténység kétpólusú (jó/jutalom - rossz/büntetés) Istene.

Ezek a témák igen sok borgőzős éjszakai kocsmai beszélgetést megérnek. De itt se kocsma, se bor, se idő... :-)

Üdv!
angyalka146
Felhasználó
2020.05.20 14:39
600 vélemény
Egy ősi bölcsesség szerint ami fent van, ugyanaz, ami lent van. :-)
Kereder Márk
Felhasználó
2020.05.19 20:57
116 vélemény
Kedves Angyalka,

én nem tudom, mi az a megvilágosodás, csak azt tudom szajkózni, amit azok mondanak róla, akik szintén nem tudják, mi az. Szóval ez egy eleve hamvában halt dolog.

Az akarást azt hiszem jól gondolod. Nem akarjuk tudni. Fantáziálgatunk róla, milyen lehet. De egyikünk se akar igazán (!) igazán altruista életet élni és feladni mindent. Vagy nem is itt, a feltétlen odaadásban keresendő a megvilágosodás?! .... Mondom én, hogy nem tudom!

Az élet > drog. Igen. Maya fátyla. De mitől von el minket? Mit takar el? Egy még nagyobb, komplexebb valóságot? Félve gondolok arra, hogy igen, el akarja takarni az Élet a Valóságot, mert az igazi Valóság igazán borzalmas. ... Akkor mi van? Mi van, ha nem a Tündérország vár ránk? Mi van, ha EZ (!) a Mennyország, ahol most vagyunk, csak nem tudjuk? És valami rettenetes van odaát? Valami felfoghatatlan téboly! Hisz már innen is látszik a fény... A Lidércfény....

XD

Csak szórakozok. :P

Szép estét!
angyalka146
Felhasználó
2020.05.19 17:04
600 vélemény
Kedves Márk!

Miért nem érjük el a megvilágosodást? Szerintem ha nagyon mélyen és nagyon őszintén magunkba nézünk, akkor tudjuk a választ: mert nem akarjuk! Az Élet olyan, mint egy drog - és mi mindannyian szeretünk az általa létrehozott bódulatban létezni, tapasztalni. Ha majd meguntuk és minden zegét-zugát megtapasztaltuk, akkor majd megvilágosodunk. :-)
Kereder Márk
Felhasználó
2020.05.19 16:29
116 vélemény
Szia Angyalka,

szép vers.
Egy ismételgetett történet jut eszembe, amikor valaki azt mondja, hogy
semmi más nem kell a megvilágosodáshoz, csak magadba kell nézni! Tök egyszerű,
semmi külsőség nem kell hozzá, csak le kell ülni (egy fa alá teszemazt).

Hát persze. Így van, azt mondják. Mégis a történelem folyamát több milliárd élő-haló ember közül talán csak háromnak sikerült. Egyik volt a Názáreti, a másik a történeti Buddha, harmadik talán a Mohamed próféta.
Legalább is vannak ilyen nézőpontok...

„Létezésed egyetlen titka
Ott rejlik belső fénycsírádban,
Magányos, örök klauzúrádban.”
>
Persze! Oké. Mondanám: ÉS? Akkor mit keresünk mégis?
Hát hogy-hogy nincs meg?
Na ez a(z örök) kérdés.

Jól világítasz rá. Jól mondod.
Sajnos a mai világban ez az egyértelműség rejtve van. Bár csak elérnénk mondjuk a régi antik görögök társadalmának azt a szintjét, ami nekik volt! A nyilvános ontológiai viták, stb…
Mert a mostani átlagnak – múltkor mondták, van valami mászós verseny, - na az kell.
Azt hiszem nem hiába vágyott Popper is oda vissza. Sokszor mondogatta, hogy nem is lenne rossz az antik Görögországban élni.
Elkalandoztam, bocsánat. Ráadásul biztos nem szimpatikusan. Mindegy, ez vagyok. :-)

Mint mondtam, szép a vers! Grat!
Üdv!
Apropó! Ne adjuk vissza a szőlőt! Szerintem ne! Ha azt adták, rágni kell… Na de AHOGY rágom… azt én döntöm el! ;)

Előző oldal