Kérdés... - vélemények

Most kezdek bele ötödszörre a válaszba, de azt hiszem, inkább feladom.

Inkább azt javaslom, hogy küldj be minél több verset, írást! Legalább az emlékek maradjanak meg..

Jó szerencsét!

Volt erre egy versem valahol, megkerestem nektek: milyenek is voltunk mi bányászok???!
Mert sajnos csak voltunk....


------------------------------------------------------------------

Kovács László (kovycs59)
Tö-re-dé-kek
A bányászok

Kérdeztétek, milyen emberek is
a bányászok?
Elmondom, hallgassátok!

Tudjátok!?
Életünket mi a temető alatt éltük,
ha a mélyben lent dolgoztunk,
fejünk felett nehéz földkéreg,
- úgy százharminc emelet -
fejtettük a megkövült életet,
bányásztuk a kőszenet.
Lehet felettünk:
a sírkertben társat temettek, szólt a lélekharang,
lent a mélyben sok apró lámpafény imbolygott
a gerendák roppanó hangja alatt.

Szénpor kérge ült meg az arcunkon,
befedte szívünket, lelkünket,
- be kell vallani -, mást is takart néha,
takarta a félelmünket.
Fentről, ha szemetelt a halál,
reccsent a gerenda,
ugrani kellett, - ha nem sikerült -,
márványtáblába bevésték nevünket,
vagy lobbant egyet a metán`,
lesújtott az álnok sújtólég`,
bizony, akkor ott sok jó bányász halt,
- egy pillanat alatt -, itt hagyva a gyászt,
árva családot és a hű pajtásokat.

Gyászoltunk, de folytattuk,
mert szerettük a szakmánkat.
Jöhetett víz, omlás, robbanás.
Tudjátok - mi ott lent -
testvérekként tiszteltük, vigyáztuk egymást,
s ha mégis valaki alulmaradt, elesett,
nem feledtük sohasem a táblába bevésett
kettőszáz-tizennégy nevet.
Ennyien haltak meg szénmedencénkben
a bányászkodás alatt.
Ők hősök lettek, amíg éltek:
férjek, apák, fiak és bányászok voltak.

Bányászok:
akiknek most igen nagy a keserve,
szent deszkánk a Lármafa`, utolsókat koppan,
temeti végleg a tárnát,
elbúcsúztatja az utolsó szénbányát,
a Klopacska` hangja, koppanása
elsiratja a bányászszakmát.
Kemény, konok bányászemberek szemében
- látjátok most könny ül -, elfogynak Ők csendben,
remény és utódok nélkül.
A "Jó szerencsét" köszönésük
marad talán csak emlékül.

Kérdeztétek, hát elmondtam:
ilyen emberek voltak a bányászok,
csak voltak,
mára már holtak.
Tárna nélkül már nem lesznek,
bánya nélkül Ők nem létezhetnek.
S Ti!!! - akik szakmánkkal ezt tettétek -,
Szent Borbála óvjon meg bennetek!

*******
Metán: - Szenesülés folyamán keletkezett éghető gáz. Bányalég, sújtólég: -A metángáz bányalevegővel keveredett robbanóképes elegye. Lármafa-Klopacska: - ma már csak néha bányásztemetésen találkozunk vele; Bányászhagyományok

Üdv. Laci

Köszönöm, Te kis ötletgyáros. Azt még
meg tudom oldani.
Üdv.

Albina

Köszönöm, Te kis ötletgyáros. Azt még
meg tudom oldani.
Üdv.

Albina

Első körben megteszi egy ablaktalan, minél mélyebb pince is

Nagyon szépen köszönöm a tippet, mostmár csak egy
bányát kell szereznem.
Üdv.

Albina

Albina, ez könnyű, és éppen illik is a vershez. Lemész egy bányába, és lekapcsolod a lámpát. (Telefont is.) Ott biztos nem lesz egy foton sem, amit a szemed érzékelhetne.
Ugyanakkor a metaforikus sötétségből is ad egy cseppnyi ízelítőt. Jó kísérletezést!

Szervusz Kétvirág!

Te már tapasztaltad! Csak azért kérdezem, eddig
csak abszolut hallásról van tudomásom, de a sötétségre
vonatkoztatva nem tudom elképzelni.
Ha van valami trükköd, amivel elő lehet idézni, akkor
jelezd felém, hogy kiprobálhassam.
Üdvözlettel

Albina

Albina, bocs, de VAN abszolút sötét. Szó szerinti, és metaforikus értelemben egyaránt. Remélem, soha nem kell megtapasztalnod!

Szervusz Kovycs59!

Túl borusra sikeredett a versed. Nincs olyan
sötét, aminél ne lenne sötétebb. Persze, tudom,
Neked attól nem lesz jobb, hogy másnak is rossz.
Bizzál a sorsodban, biztosan tartogat szépet és
jót is Neked, csak légy türelmes...
Üdvözlettel

Albina

Megkönnyeztem.

Tisztelettel köszönöm!

Isten hozott a Lidércfényen!