Vérrel írt krónikák XXIV. (befejező rész) - vélemények

Szia Albina!

Érdekes dolog az unszolás, mert ha jó pillanatban találja meg az írót, akkor akár inspirálóan is hathat rá, legalábbis ez a személyes tapasztalatom. A lényeg az, hogy ne vidd túlzásba a noszogatást, akkor biztosan nem veszik majd rossz néven tőled!

Attila

Szervusz Bel!

Ne legyél csacsi! Annyit pihenj, amennyire
szükséged van az adott esetben. Nekem kell visszafogni
a betűk iránti telhetetlenségemet. Volt egy ismerősöm,
aki egy alkalommal, a sokadik unszolásomra kifakadt.
"ha nincs türelmed, írjál magadnak".
Miután, nem tanultam írni, megtanulok türelmesebb lenni.
Szeretettel

Albina

Köszönöm Albina! Az igazat megvallva, még nem döntöttem el, hogy folytatom-e ezt a történetet. Egyelőre annyit ígérhetek neked, hogy a jövőben megpróbálok majd kevesebbet pihenni...

Szervusz Bel!

Jóleső érzéssel dőltem hátra a széken és csendben
nyugtáztam magamban, hogy vége! -
csak úgy simán vége lenne a XXIII. rész nélkül, de
azzal már tökéletes a befejezés.
Ezt igazolja az a tény, hogy egyszerre tetted fel
a kettőt.
Igen, a XXIII. lélekzetelállító, elbűvölő és idegtépő
egyszerre, ami illik a helyzethez.
Az utolsó mondat pedig zene füleimnek: magában rejti
a folytatás lehetőségét. Vigyázz, mert ha rajtam múlik,
életed végéig róhatod a sorokat és akkor sem lesz elég.
Fogadj el egy jótanácsot: tanulj meg időben nemet mondani.
Rendkívül praktikus módszer. Hálásan köszönöm Neked a
hosszantartó élményt és jó pihenést kívánok egy rövid időre...
Szeretettel

Albina