Baribárok - vélemények

Kedves Ida!
Nincs semmi félreértés vagy sértődés részemről, azt hiszem ezt az előző kommentemben érzékeltettem. Mint írtam, tudomásul vettem, hogy a hosszabb lélegzetvételű írásaim lektorálása, - tekintettel arra, hogy ezt a munkát egyedül végzed - más írók alkotásainak elbírálásától rabol el időt! Éppen ezért írtam azt, is, hogy a Lidércfény ettől még etalon számomra! Értem ez alatt a minőségében és esztétikákában nagyszerű site-ot és alkotói közösségében kiváló csapatot, ahol élmény mások írásainak megismerése, gondolataikkal érzéseikkel való azonosulás, vagy vita öröme is.

A mai irodalmi paletta viszont igen érdekes képet mutat. Vannak elemzések amelyek egy kőkeményen bezárult alkotói magot mutatnak, amelyek szinte teljes mértékben lefedik az elit "piacot", iszonyú nehéz, sőt megkockáztatom, hogy szinte lehetetlen e közösségbe bejutni. Aztán van egy másik csoportja az irodalmi életnek, amely a "kintrekedtek" molyolásával és a csúcsra jutás vágyálmának illuziójáva hitegetve őket, üzleti haszonszerzés céljából igyekszik kihasználni a helyzet adta lehetőségeket. No ebben a szférában keletkeznek leginkább az életreszóló keserű tapasztalatok, vágyak és álmok (és sajnos sok esetben a teljes anyagi) megsemmisülése. A harmadik kör, amelyhez tartozónak érzem vallom magam, ismerve és belátva az előzőekben leírtakat, már nem is törekszik másra, mint AMATŐR ALKOTÓI babérokra!
De meg is elégszik ennyivel.

A pályázatok világa pedig sok esetben (tisztelet a kivételnek), hogy úgymondjam, a "fekália bűzös mocsara". Legtöbbször olyan mint a pénzosztó pályázatok! Már a kiírás megjelenésekor tudja a kiíró, hogy ki lesz a befutó! Sőt, ha valaki mélyrehatóan elemzi magát a pályázatot, hamar rájöhet, hogy azt bizony személyre szabták!
Ezért írtam feljebb, hogy nehéz bekerülni abba a körbe amely ezt irányítja!

Kedves Ida!
Őszintén, minden tiszteletem a tied azért a munkáért amellyet a Lidércfény-en valamennyiünkért teszel. Köszönöm!

Pályázatokkal nekem is voltak negatív tapasztalataim. Nem feltétlenül veszik emberszámba a pályázókat, és előfordul, hogy a bírálókból hiányzik a kellő nyitottság is. Gyakran van egy elképzelésük a minőségről, amin kívül más nagyon szóba se jöhet. Szerencsére ez nem mindenkire igaz, de könnyű belefutni rossz élményekbe.

Milton, nekem nem a műveiddel van bajom, hanem az idővel. Ha sikerül 10-15-re lecsökkenteni az elbíráslásokra váró művek számát, akkor jöhetnek majd a hosszabb írások is.

Olyakor egy-egy novellával fél órát is elvacakolok, mire szépen átfésülgetem, míg egy vers 2-3 percnél nem igényel többet.

Néhány gondolattal azért vitába szállnék.
A szépirodalom nem keverhető össze az irodalommal, már csak azért sem, mert annak a része!!! Ha az irodalmat a tartalom és a nyelvezet alapján akarod értelmezni, célszerűbb szépirodalomról és szórakoztató irodalomról beszélni.
Nyilván mindkettő művészeti alkotás, csak hogy a szépirodalom mondanivalójában és eszköztárában igényesebb, mondanivalója mélyrehatóbb és áttételes. A szórakoztató irodalomnak, mint azt a neve is mutatja elsősorban a könnyed szórakoztatás a célja, kifejezési formái egyszerúbbek, eszköztára kevésb igényes. Így például nem lehet egyenlőségjelet tenni egy Shakespeare Sok hűhó semmiért című műve és mondjuk Rejtő Jenő Ellopott futár című könyve közé, pedig a maga nemében mindkettő remekmű!
Nyilván a nyelvezet, a gondolat és szókészlet is meghatározója egy mű értékének, ám e tekintetben nem elégséges az "ízes erdélyi magyarság"-ra hivatkozni, nem elég annak látszani, hanem annak is kell lennie. Nem tudom mely felületen pályáztál, de hiszem azt, hogy azon kiadók, szerkesztőségek amelyek irodalmi alkotók és alkotásaik felkarolásával, népszerűsítésével foglalkoznak és erre még időt és pénzt is áldoznak nem szakbarbárok, hogy szavaiddal éljek, nem BARIBÁROK (?)!
Egyszerűen arról lehet szó, hogy a kiadó stílusa, profilja eltér az általad képviselt irodalmi sítlustól. Egy korábbi vitánk kapcsán én éppen azt jeleztem neked, hogy érzésem és meglátásom szerint az általad használt szókészlet, és vizális eszköztár nem, vagy nem kellő hatékonysággal fejezi ki az olvasó irányába sugárzott gondolataidat, érzéseidet. Nyilván nem vagyunk egyformák, más izlésvilág és más értékrend szerint alakítgjuk vélemyünket, ítéletünket. S, hogy saját példámmal éljek, itt a Lidércfényen a tíz-tizenötezer karrakter hoszúságú írásaim nem igazán nyerik el Ida tetszését, mert egyedül lektorál és a feldolgozandó anyag között ez bizony neki "többlet terhet" jelent. Rendben van, elfogadtam, ezért nagyobb terjedelmű műveimet más felületeken jelentettem meg, hálistennek egyre nagyobb sikerrel. De ettől még a Lidércfény etalon számomra és örömmel olvasom ha csak tehetem.
Szerintem neked sincs okod mérgelődni, vagy elkeseredni a pályázati történteten javaslom kezeld úgy, mintha rossz vonatra szálltál volna fel.
Ez is csak egy állomás, de sínek messzire vezetnek!
Üdvözlettel Milton Gray