A szél hangja - vélemények
Ida
Admin
Admin
2026.01.10 17:32
1364 vélemény
1364 vélemény
Már kis is cseréltem a szöveget a javított változatra...
Greaux
Felhasználó
Felhasználó
2026.01.10 17:21
35 vélemény
35 vélemény
Kedves Ida!
Élnék a lehetőséggel. Már be is küldtem a javított, átdolgozott verziót. Köszönöm szépen!
Élnék a lehetőséggel. Már be is küldtem a javított, átdolgozott verziót. Köszönöm szépen!
Ida
Admin
Admin
2026.01.09 22:23
1364 vélemény
1364 vélemény
Ha készül javított verzió, küld el nyugodtan!
Greaux
Felhasználó
Felhasználó
2026.01.09 19:48
35 vélemény
35 vélemény
Kedve SzaGe!
Köszönöm, hogy ilyen figyelmesen elolvastad az írást, és hogy megosztottad az észrevételeidet. Több ponton is értem, mire gondolsz különösen a gyász és a „felnövés” kapcsolatát, valamint a hajnalban megjelenő árnyékok leírását illetően. Ezeknél valóban lehetett volna pontosabban fogalmazni.
A szöveg megírásakor elsősorban egy lelki állapotot szerettem volna megragadni, nem egy teljesen lezárt történetet. Eredetileg hosszabb írásnak indult, de mivel nem tudtam igazán kiteljesíteni, végül ebben a formában küldtem be.
Az „Az öröm azonban nem tartott sokáig…” és az „egyszerre okozott számára örömet és bánatot” mondatokkal az ambivalens érzelmek hangsúlyozása volt a célom, ezt inkább tudatos ismétlésnek szántam, mint valódi ellentmondásnak.
Köszönöm még egyszer a visszajelzést, mert segít abban, hogy tisztábban lássam, hol lehetne tovább finomítani a szöveget.
Köszönöm, hogy ilyen figyelmesen elolvastad az írást, és hogy megosztottad az észrevételeidet. Több ponton is értem, mire gondolsz különösen a gyász és a „felnövés” kapcsolatát, valamint a hajnalban megjelenő árnyékok leírását illetően. Ezeknél valóban lehetett volna pontosabban fogalmazni.
A szöveg megírásakor elsősorban egy lelki állapotot szerettem volna megragadni, nem egy teljesen lezárt történetet. Eredetileg hosszabb írásnak indult, de mivel nem tudtam igazán kiteljesíteni, végül ebben a formában küldtem be.
Az „Az öröm azonban nem tartott sokáig…” és az „egyszerre okozott számára örömet és bánatot” mondatokkal az ambivalens érzelmek hangsúlyozása volt a célom, ezt inkább tudatos ismétlésnek szántam, mint valódi ellentmondásnak.
Köszönöm még egyszer a visszajelzést, mert segít abban, hogy tisztábban lássam, hol lehetne tovább finomítani a szöveget.
SzaGe
Felhasználó
Felhasználó
2026.01.09 19:02
267 vélemény
267 vélemény
Szia Greaux.
Három apróságot jegyeznék csak meg, ami számomra furcsa volt.
"Most, hogy újra láthatta édesapját, ismét a felszínre tört a hiánya, hiszen igazán még nem dolgozta fel az elvesztését. Amikor elment, a lelkében mély űr keletkezett, és ezzel együtt fel kellett nőnie." <- itt nekem az jön le, hogy nemrég vesztette el apukáját, és még friss a gyász. Akkor hogyan nőtt fel azóta? Vagy ezt úgy érted, hogy lelkileg túl kellett esnie? Vagy gyorsan felnőtté kellett válnia 12 évesen apja halála után? Zavaros.
"A szobában még sötét volt, de kintről már derengeni látszott a hajnal sápadt fénye, és ahogy kezdett világosodni, hosszú árnyékok kúsztak fel a falakra." <- tapasztalatom szerint amikor felkel a nap, a hosszú árnyékok összemennek, nem pedig felkúsznak. Tudom, mert sokat voltam az elmúlt években hajnalban lófrálni. Volt időm megfigyelni a természetet. Felkúszni általában naplementekor szokott az árnyék. De persze most lehet, hogy csak okoskodok
"Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert az álom egyszer csak szertefoszlott, és felébredt.
Amikor kinyíltak a szemei, könnyei hullani kezdtek. Az álom keltette érzés egyszerre okozott számára örömet és bánatot." <- most akkor volt öröm, vagy sem?
Egyebek között szeretem olvasgatni, amikor valaki egy egyszerű kis dolgot, jelen esetben egy álmot próbál meg leírni, és úgymond "megfejteni". Sok érzést, életérzést írtál le ebben a pár bekezdésben, amelyek bárkivel előfordulhatnak. Egy kicsit nagy a kontraszt közöttük. Nem tudom, mit gondoljak. Nem tudom, hol helyezzem el magamban. Nem tudom hová szerettél volna eljutni a történeteddel.
Három apróságot jegyeznék csak meg, ami számomra furcsa volt.
"Most, hogy újra láthatta édesapját, ismét a felszínre tört a hiánya, hiszen igazán még nem dolgozta fel az elvesztését. Amikor elment, a lelkében mély űr keletkezett, és ezzel együtt fel kellett nőnie." <- itt nekem az jön le, hogy nemrég vesztette el apukáját, és még friss a gyász. Akkor hogyan nőtt fel azóta? Vagy ezt úgy érted, hogy lelkileg túl kellett esnie? Vagy gyorsan felnőtté kellett válnia 12 évesen apja halála után? Zavaros.
"A szobában még sötét volt, de kintről már derengeni látszott a hajnal sápadt fénye, és ahogy kezdett világosodni, hosszú árnyékok kúsztak fel a falakra." <- tapasztalatom szerint amikor felkel a nap, a hosszú árnyékok összemennek, nem pedig felkúsznak. Tudom, mert sokat voltam az elmúlt években hajnalban lófrálni. Volt időm megfigyelni a természetet. Felkúszni általában naplementekor szokott az árnyék. De persze most lehet, hogy csak okoskodok
"Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert az álom egyszer csak szertefoszlott, és felébredt.
Amikor kinyíltak a szemei, könnyei hullani kezdtek. Az álom keltette érzés egyszerre okozott számára örömet és bánatot." <- most akkor volt öröm, vagy sem?
Egyebek között szeretem olvasgatni, amikor valaki egy egyszerű kis dolgot, jelen esetben egy álmot próbál meg leírni, és úgymond "megfejteni". Sok érzést, életérzést írtál le ebben a pár bekezdésben, amelyek bárkivel előfordulhatnak. Egy kicsit nagy a kontraszt közöttük. Nem tudom, mit gondoljak. Nem tudom, hol helyezzem el magamban. Nem tudom hová szerettél volna eljutni a történeteddel.