Linktár

Érzelmek szárnyán

Lágy leheletemmel, langyos
szellőként suttogok füledbe,
a nyugvó napnak narancsával
csillogok könnyes szemedbe.

Az ibolyák illanó illatával én
édes emlékként érkezem,
fűben fekve bús bársonnyal
simogat könnyű kezem.

A gyümölcs gyógyító ízével
majd édessé érik a keserű,
csókunk emlékét őrizd meg
s szívedben dobogjon derű.

Érinteném bőröd, de megáll
a semmiben hűs, kék kezem,
fázva megremegsz, ha érint
jeges, hideg szellemem.