Linktár

Gyönyörű szoprán

Gyémánt csepp arcomon lepereg,
de az édes dal még nem fárad,
szomorú gátjaim feloldódnak
és szívemből forróság árad.

Tüzes szálakra szakad testem,
szoprán dallam az égig repít,
atomjaimra hullok, s a zene
csillagporként az égre terít.

Ott lebegek, s maradnék még
én voltam, most több vagyok,
a rideg földre zuhanni nem
bírok, s már nem is akarok.

Tenyerén tart a mindenség,
vagyok, miből megszülettem,
izzó csillag az ég tengerén,
egy vele, kiből vétettem.