Emlék

Szépirodalom / Versek (1063 katt) DarkChii
  2011.07.09.

Belélegzett Élet voltál nekem
Ott és akkor, abban a szobában, gyertyafényben
úszott arcod, s kezed selyme hűvös volt
a forró, ölelő levegőben.
Tündököltél, s nem úgy, ahogy
a szikrázó Nap vakít el fényével -
lágyan folytál keresztül lelkem
zokogó sötétjén.
S nem tudtam ott és akkor,
s még később sem, hogy mi vagy te nekem -
nem tudom ma sem, de ott zubog még olykor
emlékeimben lágy lényed, azon az estén.
Pillanat volt - nem, több annál,
ott maradt bennem mozdulataid
sercenése, ahogyan papírra hanyatlik
a soha ki nem mondott szó.
S nem bánom, hogy az enyém.

Előző oldal DarkChii
Vélemények a műről (eddig 3 db)