Elfut a lét

Szépirodalom / Versek (275 katt) Baranyi Imre
  2023.02.25.

Visszadereng viaszarcod a télben,
hűlt mosolyod lecsorog, fakulón
elkeverem nevedet, s az igéket
fújja, cibálja a szél szabadon.

Lágy alakod belefoszlik a múltba,
már nem igéz ölelésre karod,
szürke napok televénye mogorva
végzete mélye felé kavarog.

Így fut a lét porolón az időben,
mind, ami volt feledésbe merül,
elfogy a vágy, az a láz tovalibben,
és a nyomában a szél hegedül.

Sajg a dala, beleroppan a lelkem,
végtelen éje szomorgva szorít,
szétszövi álmaimat, keserűen
kergeti boldog idők nyarait.

Előző oldal Baranyi Imre