Dalom szívedig szálljon

Fantasy / Versek (847 katt) bel corma
  2011.07.04.

A sírok közt kószálva ifjú,
zokogó özvegybe botlottam,
s lantomat véve, halk szóval
a húrok pengetésébe fogtam.

A dallamból varázsfátylat
szövő, kóbor dalnok vagyok,
forró gyűlöleted helyett én
melengető szeretetet adok.

A benned haragvó gyásznak
vad viharát szellővé békítem,
s bánatodnak tomboló tüzét
aprócska lánggá szelídítem.

Könnyeid patakjának árját
én leheletemmel elapasztom,
és a tiszta megnyugvásnak
felhőtlen egévé dagasztom.

Hunyd be szemed és érzed,
benned édes békét hagyok,
a dalom szíveddel dobban,
hisz kóbor dalnok vagyok.

Előző oldal bel corma