Linktár

Hegyek között az erdő

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2023/1 számában.

A hullámzó hegyormok csúcsain,
A fény bohó táncot lejt,
S szél cirógatja lusta lankáit,
Mit egy sűrű erdő rejt.

A hegyoldalt óriások lakják.
Vadul nyújtóznak az ég felé,
Hol koronájuk az eget bujtatja,
Hűvös árnyékba borítva mindent,
Mi alant van.

Gyökerük, ősi mélységekben,
A felszín alatt kapaszkodik
A köves talajba,
Mint egy ragadozó karmai
Az elejtett préda húsába.

Törzsük olyan, akár az ecsetszár,
Minek végén a buja zöld lomb,
Az ég kék vásznára a Napot festené fel,
S e fák sokaságának ágai közt,
Szüntelen madárének csivitel.

Zsibong az élet, zsibong az erdei táj,
Lenn a mélyben reccsen egy ág,
S a közelben zizegve megzörren az avar,
Hol egy erdei vad lesben bujdokol.

A távolban picinyke patak csobog
Egy kígyózó mederben,
Minek zűrzavaros hullámait,
Moha fedte kövek terelgetik.