Takarékos a családom

Szépirodalom / Novellák (644 katt) Erdős Sándor
  2022.08.27.

Vannak tárgyak, melyek kopásállónak tűnnek, de az idő, vagy valami hirtelen ráhatás tudtunkra adja, hogy ez korántsem így van. Akármilyen hihetetlen, de ilyen a tűzifa is.

Mindjárt ki is fejtem, miért gondolom így. Családi házban élek családommal és a tüzelést kizárólag fával oldjuk meg. Minden évben jelentős mennyiség tornyosul a kerítés mellett fatárolónak kinevezett területen.

Az ez évi tüzelőmennyiség mintegy fele állt rendelkezésre, de így is tetemes mennyiség sorakozott az udvaron. A tüzelő udvarról való behordásának feladata nagyrészt rám hárult, de családtagjaim is rendszeresen részt vettek benne.

A fa kopni szokott. Kopni a kerítés mellől. Ez csak természetes, hiszen tüzelünk vele. Viszont furcsa módon a rendszeres tüzelés ellenére szinte alig fogyott belőle. Emellett azért volt vele munkám, mert nap, mint nap szedegetnem kellett az udvar minden zugából a hasogatott akácfadarabokat, mert játékos kedvű kutyánk nagy kedvvel hurcolta szana-szét.

Mindenesetre értetlenül álltam a jelenség előtt. Ügyesen és takarékosan tüzel a család, de ez elég gyengécske magyarázat. Kedvetlen ismeretlenek sem szoktak idelopkodni az éj leple alatt kisebb-nagyobb adag fát. Ennek inkább az ellenkezője szokott előfordulni.

A jelenség magyarázatára egy véletlen beszélgetés derített fényt a szomszédasszonnyal. Épp a kertjében sétálgatott, mikor szóba elegyedtünk a kerítés mellett. Teljesen mindennapi témákról beszélgettünk, mikor egy kis idő múlva szégyenlősen megszólalt.

– Ne haragudjon, hogy felemlítem. Nekem kellemetlen, de a kutyájuk rendszeresen áthordja a tűzifámat magukhoz – mondta.

Most a talicskát rakom meg immár harmadszor fával, és tolom át a szomszédba. Közben azon gondolkodom, hogy mennyivel jobb volt hinni a csodákban, mint szégyenkezve visszavinni az ebül szerzett tüzelőt.

Előző oldal Erdős Sándor