Zpercesek - Ócskavas

A jövő útjai / Novellák (477 katt) Zspider
  2022.07.03.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2023/3 számában.

A farmház melletti garázs körül régi fémdarabok és elektromos eszközök kibelezett alkatrészei feküdtek nagy halmokba gyűjtve. Bent egy női hang hevesen szidalmazta minden gép feltalálóját és nagyokat rúgott a hangosan dongó, rozsdás acélkasztniba, hogy működésre kényszerítse.

Apja a traktorról leszállva széles mosollyal hallgatta a szitokszavakat.

– Ha készen vagy annak a vacaknak a szerelésével, ebédelnék!
– Mindjárt! – felelte a lány.

Magas, vékony, csontos leányzó, rövid, tündérkékre emlékeztető platinaszőke hajú teremtés sétált ki a garázsból. Olajos ruhájába törölte a kezét és megölelte az apját.

– Nem akarja az igazságot? – kérdezte a férfi nevetve.
– Hát nem.
– Mosakodj le, én addig melegítek levest.

Három fekete autó gurult be a ház elé. A lány a lépcsőről fordult vissza, de az apja mutatta neki, hogy inkább menjen be. A lánya konok módon megállt. Az öltönyös alakok nagy mosollyal kiszálltak.

– Szép hely.
– Mit akartok itt?
– A pénzünket, amivel tartozol, öregember.
– Megmondtam, hogy megkapjátok, amint lesz termés. Még várnotok kell egy hónapot.
– Én most akarom, vagy elvehetek valami mást – ezzel az öltönyös átnézett a válla fölött a lányára.

A farmer dühösen a férfinak ugrott, aki ösztönösen fegyvert rántott és lelőtte.

– Apa! – sikoltotta a lány.

Az öltönyösök mind elővették a fegyverüket és az ajkaikat nyalogatva megindultak felé.

– Na, fiúk, úgy néz ki, örököltünk sok szép földet!

A garázsból ekkor valami kilépett. Az óriási, emberalakú robot hátából füstöt okádva feléjük indult, lépteit egyre inkább megszaporázva. Mire a gengszterek lőhettek volna, az automata végzett velük. A gyilkos karját addig csavarta, mígnem az a saját fegyverével lőtte magát fejbe.

– Apa, nézd, működik! – mondta sírva a lány halott apjának.

A robot szomorúan átkarolta és megsimogatta a fejét.

Előző oldal Zspider