A kiszolgált ló

Szépirodalom / Versek (370 katt) Erdős Sándor
  2022.06.01.

Fáradt ló baktat az úton,
bánat ül barna szemén,
szakadt bőrszíj himbálódzik
régen oly büszke fején.

Víg csikóként kint szaladgált
harmatos rétek gyepén,
édes kislány csengő hangja
szólította a nevén.

Sorsa eltépte a lánytól,
szekereket húzhatott,
ostorok csapásaitól
fájó könnyet hullatott.

Midőn elfogyott ereje,
nem volt jó már semmire,
begurult hentes szekere,
eljött, hogy őt elvigye.

Valaha volt büszke állat
félelmében remegett,
de összeszedte az erejét
és a bőrszíj engedett.

Csengő hang szól most az úton.
Te vagy, kis lovam? Gyere!
Mára felnőtt kis gazdája,
rohan ott szembe vele.

Könnycsepp hajtja el szeméről
rajta ülő legyeket,
megtalálta a boldogság,
nem kívánt ő egyebet.

Előző oldal Erdős Sándor