Két kis kecske

Szépirodalom / Versek (442 katt) Erdős Sándor
  2021.12.24.

Két kis kecske sétált a hegyen,
lent alattuk a nagy mélység,
csak ámult-bámult mindkét kecske,
milyen sok ott lenn a szépség.

Odalenn gyönyörű szép a táj,
az egész egy dús legelő,
sziklás hegyormuk csupán kopár,
a napsugár is perzselő.

Hej, de jó lenne ott lent élni,
az élet ott biztosan jó,
búzaföldön készülne ágyuk,
szénából lenne takaró.

Gyorsan döntött a két kis buta,
elindulnak ők a rétre,
belevágnak a nagy kalandba
nem gondolva a veszélyre.

A fűben lapult lent a farkas,
nyál csorgatva nézte őket,
régen várta, hogy megehesse
vacsorára érkezőket.

A hegyre nem tudott felmászni,
ott nem érte el a kecskét,
most jönnek hát látogatóba,
velük tölti így az estét.

Jöttök vissza, ti kis buták!
Öreg bak kiállt a hegyről.
Farkas farka látszik a fűben,
két kis kecske rohan egyből.

Bár van a világon sokkal szebb,
mint ahol éled életed,
becsüld meg jól az otthonodat,
jobb nem lehet máshol neked.

Előző oldal Erdős Sándor