Édesanyám....

Szépirodalom / Versek (805 katt) M.Csaba
  2011.05.29.

Talán nem is voltál, oly régen elhagytál,
Hogy tehetted ezt velem, mikor azért éltél,
Hogy csak engem szeressél!
Te mondtad mindig így!
Mikor itt hagytál, becsaptál!
Mert én már nem szerethetlek,
Magamhoz nem ölelhetlek!
Csak emléked maradt, ami nem ugyanaz!
Nekem nincs anyám, sem apám,
Csak a keserű könnyek törnek rám!
Drága anyám, csak kisfiad lehettem,
Nagy fiad már sohasem!
Imádtalak, olyan jó voltál,
Nekem mindenben példát mutattál!
Tőled tanultam a szeretetet,
Örököltem Tőled a jóságot, szépséget!
Nekem gyűjtötted minden kincsedet!
Csak életed s Magad nem kímélted!
Mikor elbúcsúztam Tőled,
A nagy csendben ezt ígérted s kérted,
Mindig veled leszek, óvom léptedet!
Kisfiam, szeresd az embereket!
Hisz Ők velem együtt szeretnek tégedet!
Azóta már eltelt sok sok év,
A kőkereszten megfakult a kép!
De halvány, biztató mosolyod a régi,
Kisfiam, akarj mindig szeretetben élni!

Előző oldal M.Csaba