Memento mei
Szépirodalom / Versek (929 katt) | Mortelhun |
2021.05.02. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2021/5 számában.
Néha összefolyik bennem a csönd,
Mint kórház folyosóján az utolsó sóhaj,
Hogy majd sziromként hulljak alá,
S legyek állhatatos és szelíd.
Egykor, ha gyermekem meséli gyermekének,
Az én apám hogy szólott, s mikor,
Mosolyom októberi ködbe tekerem
Elhagyott sírom mohazöld emlékezetén.
Előző oldal | Mortelhun |