Árnyék
Szépirodalom / Versek (997 katt) | jocker |
2020.12.18. |
Árnyék fekszik alattomosan a fa tövében,
Jól lehűsölnék, ha lehetne, ebédidőben.
De mily’ gonosz a Nap velem, odébb ment az égen
És mire feleszmélek, árnyék már nincsen régen.
Vecsés, 2002. szeptember 21. – Kustra Ferenc
Előző oldal | jocker |