Az agrárpszichológus

Szépirodalom / Abszurd (117 katt) Mara
  2020.10.19.

Jánosnak mindig fájt a feje. Gyakran szorult görcsbe a gyomra a munkahelyi problémái miatt. A gyógyszerek nem segítettek, csupán bangították őt, ezért azokat nem akarta szedni. A pszichológushoz való járás meg drága mulatság, és ugyan ki akarja megosztani gondjait egy idegennel?

Eszébe jutott, hogy a virágok hálásak és szebben fejlődnek, ha beszélnek hozzájuk, és amióta hallott arról, hogy létezik olyan szakma, hogy agrárinformatikus, úgy gondolta, ő miért ne lehetne agrárpszichológus.

Elkezdett otthon beszélgetni a szobanövényeivel. Elhatározta, új tudományágat hoz létre. Elkezdett naplót vezetni a növényeiről. Elmondta nekik, hogy most fényre van szükségük, megfelelő tápanyagokra, levegőre. Persze utánanézett az egyes virágok termesztési igényeinek is. Aztán kimondta nekik a belső érzéseit is, hadd tudják a virágok, hogy neki is vannak érzései. A virágok megnyíltak neki, ahogy ő is a virágoknak.

Persze bármilyen komoly helyre is vitte a megfigyelései eredményét, bár mindenhol elismerték, jót tesz a növényeknek a velük való foglalkozás, amikor felemlítette az agrárpszichológiát, háta mögött összemosolyogtak az emberek. Persze ez őt nem tántorította el eredeti céljától. Ezentúl zenét is hallgatott a növényeivel együtt. Kevesebb túlórát vállalt, csak hogy kedvenceivel több időt tölthessen. Sőt elvetemültebb dologra is vállalkozott. Mostanában már kijár a Duna-partra és a közeli erdőbe is beszélgetni a fákkal.

Az emberek furán néznek rá, kissé bolondnak tartják, ezért már nem beszél senkinek a megfigyeléseiről. Ugyanakkor ez a „bolond” egyre jobb testi és lelki egészségnek örvend.

Előző oldal Mara
Vélemények a műről (eddig 5 db)