Tündérmese

Szépirodalom / Versek (55 katt) Krómer Ágnes
  2020.09.12.

Korhadt fába vések neked dobogó szívet,
két slukk között füstszín életet lehelek,
vért izzad értünk már száraz tenyerem,
hajamba ivódott a fáradt, nyári éj szaga,
úgy élünk, mint aki pont most ért haza,
paplan alá kábít a megváltást adó álom,
utolsó lehelettel én magammal vinnélek,
ha hinnélek, átadom emléked az éjnek.

Előző oldal Krómer Ágnes
Vélemények a műről (eddig 2 db)