Emésztetlen világ

Neoprimitív / Versek (90 katt) Mortelhun
  2020.08.29.

Ki megy majd át a hídon,
Hol halotti maszkba bújt emberek
Lassan gomolygó októberi ködként
Bágyadt pillangók szárnyának mélabús himnuszát zengik?
Ha lesz, ki bátor s mégis átér,
Mint száraz falevél reneszánsz hajnalon,
Kíséri sóhaj, ázott papír, reggeli metró zaja,
Kíséri múlt, jelen, jövő és fájdalom.
Szomja: lázban ázó lidérces utazás,
Nyelve szárazan pörög éteri verseken,
Ímhol valaki feladja, amott bús gitár sikolt,
Önmagát emészti egy nyers, emésztetlen világban.

Előző oldal Mortelhun